Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - II. Tiszta hévvizek (Akratothermae) - a) Hűvös Akratothermák
44 többiek siippedékes helyen bugyognak ki. s a szabadban tavat képeznek, mely szintén fürdésre használtatik. Dr. Nendtvich Károly tanár 1856-ik évben vegyelemezte a tapolczai vizeket, m. p. úgy a fürdőépületben, mint az azon kivid levő fürdőket s az alkatrészeket következőleg állapította meg: Belső fürdők : Külső fürdők: 10000 s. r. vízben. Kénsavas Káli .... 0-0038 s. r. 0*0028 s. r. Kénsavas Nátron . . . 0-0023 ,, 0-0016 „ Kénsavas Magnesium . . 0-0028 ,. 0-0057 „ Kénsavas Mész .... 0-0170 „ 0-0220 „ Kettedszénsavas Mész 0-3715. „ 0-3750 „ Kettedszénsavas Magnesium 0-0335 ,, 0-0281 „ Chlor Natrium .... 0-0050 ,. 0-0038 „ Kovasav . . . . . . 0-0120 ,. 0-0120 „ Szénsavas Yasélecs nyomokat 0-0018 „ Összesen . . . 0.4479 0-4528 Fajsúlya a belső fürdők vizének 1-00018, a külsőké F0010G. A fürdőnek berendezése hiányos, rendes fürdőorvosa nincsen. Tapolczát leginkább Miskolcziak látogatják, kiknek az kedvencz kirándulási helyök. Csuzos, görvélyes betegségekben, leginkább görvélyes csont- bántalinakban szenvedők gyakran meglepő sikerrel használják a tapolczai hévvizeket. A fennemlitett hévvizekhez hasonlók vannak még Borsodmegyében Szendrőn, Szalonnán és Apátfalván. a) Liebenzell Wiirtenbergben 284 méter magas kies völgyben fekszik; a 23—25° C. meleg viz tartalmaz 1000 része 115 súly rész szilárd részeket. b) Badenweile r Badenben, a Schwarzwald észak-nyugoti részén, 420 méter magasságban, inkább mint klimatikns gyógyhely szerepel. Hévvize 26’4° C. meleg és egy literben 0'35 gramm szilárd részeket tartalmaz. Fürdőháza nagyszerű, valaminthogy egész berendezése is mintaszerű. c) B u 11 o n Angolország egyedüli Akratothermája, 315 métor magasságban, 28° C. hévvizzel, mely 1000 s. r. vízben 032 szilárd részt tartalmaz. d) To be 1 b a d Stájerországban, egy órányira Gratztól, 330 méter magasságban, igen szép fenyves erdők közepette. Hévvize 28-6° C. Egy literben van 046 gramm szilárd rész. Úgy kies fekvése, mint szép berendezése miatt nyaraló helyül igen sokan használják. 4. Esztergom. Hasonnevű megye székvárosa a Duna jobb partján, 104 méter magasságban. A Tamáshegy alján, a Dunától nem messze, nagy bőségben fakad ki a 28-7° C. hévviz, melyet az úgynevezett fürdőfogadóban értékesítenek. A fogadó-épülettel t. i. összeköttetésben áll a fürdőház, melyben közös tükrök és kádfürdők állnak a vendégek rendelkezésére. Betegek kevésbé keresik fel az esztergomi fürdőt, de a városiak és közel vidékiek diaeteticus fürdőül használják ; ámbár a viz hőfoka, a város kies fekvése és szép vidéke megérdemelné, hogy itt szorosabb értelemben vett fürdőgyógyintézet rendeztessék be. A vizet Redtenbacher laboratóriumában Schenek és Than taI