Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - I. Hidegvizgyógymód és hidegvizgyógyintézetek - D. A hidegviznek belső használata - Hidegvizgyógyintézetek
39 hévforrás vizének természetét mint valami különöset, a melegített viz természetével ellentétbe hozzuk. Bármennyire szétágazzanak is a vélemények az elért eredmény okának magyarázatában, alig van forráscsoport, melynél a ’ gyógyítani javalatok úgy egybevágnának, mint a bévvizeknél. Ezek pedig csak annyiban különböznek az egyes forrásokra nézve, a mennyiben ezek hőfokra nézve egymástól eltérnek. A hévforrás hőfokát tehát gyógyjavalatainknál mindig tekintetbe kell vennünk s e szerint két főcsoportot ismerünk : langyos vagy közömbös és meleg fürdők. A langyos fürdőkhöz számítjuk azon hévvizeket, melyeknek hőfoka a 35 C. fokot el nem éri; ezen hőfok felettiek a meleg- fürdők sorába tartoznak. A langyos fürdőket akkor fogjuk ajánlani, mikor a bőr működését csak enyhén emelni, a hőképzés és hőfogyatkozás között az egyensúlyt helyre állítani és az anyagcserét csak igen kíméletes módon fokozni akarjuk. Végre helyén vannak a langyos fürdők akkor, midőn a központi idegrendszerre a környi idegekről visszahajlás által megnyugtatóig vagy gyengén ingerlőig hatni akarunk. E szerint javalva van a langyos hévvizek használata következő esetekben : 1. Akkor midőn súlyos betegségek után az üdülés csak lassan halad előre, a hol az elgyengült és ez által túlizgatott szervezetnek nyugalomra és pihenésre van szüksége, úgy szintén idő előtti aggkórnál és általános gyengeségnél. 2. Azon idegbántalmaknál, melyeknek főjellege a túlizgatott- ságban és korai kimerülésben rejlik, tehát Neurastheniánál, általános és helybeli túlérzékenységnél, álmatlansági esetekben. 3. Idegzsábák és görcsök azon eseteiben, melyek lúlizgatott- ságon alapulnak. x 4. A méhszenv némely eseteiben, és a rásztkórnak izgatott- 9ági szakában. 5. Gerinczagyi bántalmaknál, kiválóig hátgerinczsorvadásnál. 6. Hüdéseknél, a mint azok súlyos betegségek — hagymáz, gyermekágy — után visszamaradnak és leginkább a gerinczagy kimerülésében lelik okukat, de az agy kimerülése által létre jövő értelem- és akarathüdéseknél, valamint a hystericus és retlex- hüdéseknél is. 7. Könnyebb csúzos és köszvényes bajoknál. 8. Női ivarbantalmaknái, milyenek a dysmenorrhoea, a nemi szervek izgatottságából eredő idegbántalmaknál (V aginismus, pun itus vaginae, Coccygodynia), vérpangásból eredő méhvérzéseknél. elvetélési hajlamnál, a climacteriumnál fellépő zavaroknál, azután a méh nyákhártyáján vagy a méh gyurmájában és méh körüli tájakon előforduló idült lobos folyamatoknál, mint metritis, endometritis,
