Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - I. Hidegvizgyógymód és hidegvizgyógyintézetek - B. Helyi fürdők és borogatások
27 utána szintén sétálni küldjük a beteget, különben bajt okozunk. Ha már a beteg ezen kezeléshez hozzászokott, lehet az öblögetést 4 _8 pere zre kiterjeszteni. Az a llövetek mindenféle fecskendőkkel eszközöltetnek. Meg kell különböztetnünk a nagyobb mennyiségű allövetet, a hol a viz tömege a végbelet kitágítja, mig a folyadék hidege az izmokat összehúzódásra ingerli és igy mind a hő, mind az erőmüvi inger a bél- bennék kiürítésére közreműködik. Igaz ugyan, hogy ez gyakran alkalmazva, a bélizmok zsongtalanságát okozza és igy nem csak hogy nem használ, de árt is, de azért kellő időben és ritkán alkalmazva, mindig jó hatásúnak bizonyult be. Egészen másképen áll a dolog a kis mennyiségű hideg allöveteknél. Ezeket évekig lehet használni, naponta többször is, a nélkül, hogy jótékony hatásuk megszűnnék. Az ily kevés viz, mint helyi inger hat, az edényeket ösz- szehuzódásra bírja, ez által a vérkeringést gyorsítja, a peristalticus . mozgást elősegíti, maga a viztömeg nagyobb részt felszívódik, vagy a bennék higitására szolgál. IX. Borogatások. Ha a test egyes részeire akarunk mó- dositólag befolyni, leginkább borogatásokat szoktunk használni. Ezeknek hatása, alkalmazásuknak módja szerint, nagyon különböző. Ha a hideg borítékot csak addig hagyjuk feküdni,, mig hideg s annyiszor változtatjuk, hogy ideje se legyen megmelegedni, akkor a hidegnek elsődleges hatása a hőelvonás lesz az egyedüli eredmény. A hőelvonás összehúzódásra ingerelvén a véredényeket, itt a vérkeringés lassúbb lesz, a beidegzés gyengébb, ennek következtében azon helyen az összes tengéleti működés gyengébb. Használni fogjuk tehát a hideg borogatásokat, midőn helybelileg vértolulás vagy lob ellen hatni akarunk, úgyszintén, hogy emelkedett hőséget vagy izzad- mányokat leküzdjünk, vagy fájdalmakat csillapítsunk. Vigyáznunk kell azonban, hogy a hideg borogatás csakugyan \ideg maradjon, mert minden borítéknál a test melege s a boríték hidege között hőkiegyenlitődésnek kell természettanilag létre jönni, ha tehát a borítékot fekve hagyjuk, az mindinkább megmelegszik s nemsokára mint meleg boríték hat. A hideg elsődleges hatása megszűnik, a visszahatás beáll, a véredények kitágulnak, több vér kering a helyen és ez által a tengélet összes működése fokozottabb lesz. Ezen boríték, mint megmelegedő borogatás jön használatba kiváltkép helybeli vérszegénységnél, duzzadtságnál, merev izzadmányoknál, sorvadási esetekben sat. A sok mindennemű borítékok között, melyek a test különböző részei szerint változnak, a legnevezetesebbek a következők, u. m.. fej-, nvak-, törzs-, kereszt-, has-és ikra-boriték. Már ne\ ük mutatja, hol és mikép alkalmaztatnak, mindegyik mint hideg és mint megmelegedő borogatás jön tekintetbe. Mig a hideg borogatások nagj ob > részt heveny, lobos bajoknál alkalmaztatnak, akkoi a megmelegedő • 3
