Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - I. Hidegvizgyógymód és hidegvizgyógyintézetek - A. Általános fürdők
19 kát kell tennie. A hideg félfürdők a hidegvizgyógyászat gyakorlatában nagyon elterjedtek, úgy heveny lobos betegségekben, mint idült kóroknál; bőredzési és diaeteticas czélokból is jó sikerrel használjuk. A viz hőfoka természetesen az ok szerint, mely miatt a fürdőt alkalmazzuk, különféle. Melegebb, de hosszabban tartó fürdőt rendelünk, midőn a visszahatás létrejöttét nem akarjuk gyorsítani, de épen ezáltal a hőtokot jobban és hosszabb időre akarjuk leszállítani. inig hideg fürdőt de csak néhány perczig ott alkalmazni javasalunk. a hol a gyors hőváltoztatás által az idegekve akarunk erélyesen hatni. A fürdő következményeit még azáltal is módosítjuk, hogy a beteget nyugodtan hagyjuk a vízben, vagy erélyesen leöntetjük és dörzsöltetjük. A félfürdőket diaeteticus czélból ajánlják betegeknek, kiknek igen érzékeny bőrük van. Ily esetekben vérszegényeknél igen rövid, de hidegebb (14—18° C.) fürdőket alkalmazunk. A melegebb 18—28° C. fokú 10—12 perczig tartó félfürdők erélyes leöntésekkel jó sikerrel alkalmazhatók ideg-bántalmakban szenvedőknél, leginkább gerinczagy-betegeknél. Alliasi pangásokban makacs székrekedésben szenvedőknél, úgy szintén idült májbeli vérbőség vagy méhtömörűlés eseteiben a hideg félfürdőben erélyes leöntéseket eszközöltetünk, s a siker csak ritkán hagy cserben. Heveny, lázas esetekben nagyon gyakran vesszük a hideg fél- fürdőket igénybe; ezeknek hőfokát, tartamát rendesen a láz állapotához viszonyítjuk. Súlyos káb-álom és soppor eseteiben a félfürdőt hideg zuhanyfürdővel combináljuk és gyakran jó eredményt érünk el. Nem szabad a félfürdőket alkalmaznunk ott. a hol a hőelvonás x tiltva van, tehát összeesési esetekben, ha csak nagyfokú láz nincs jelen, úgyszintén a lázak hidegségi szakában, végre vészessé válhatnának a félfürdők (tüdő- gyomor-) vérzési esetekben. III. Hideg mosások. A szolga a vizes kezével vagy nedves szivacscsal. vagy nedves törülő vei a betegnek, a ki e mellett az ágyban fekszik vagy • egy széken ül. egyes tagjait megmossa és utána mindjárt szárazra törüli. Még jobb aképen tenni, hogy egy nedves törül őt a beteg testrészre borítunk és most. ezt erősen dörzsöljük ; gyakran ha elvéve a tőrülöt a testrészt még nagyon melegnek találjuk, még egy második, harmadik nedves térülőt is alkalmazunk. Utána persze a testrész jó szárazra letöltendő. Ha az egész testet kell megmosni, akkor bizonyos rendet tartunk, u. m. elkezdjük a kéznél és alkarnál, azután átmegyünk az arcz-, fej-, nyak- és mellre, ezek után jön a tarkó, hónalj, telkai. hát, altest. ülep, végre a ezombok. alszárak és láb.
