Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
7 Tr w b) Nedves és hűvös tengeri klimatikus gyógyhelyek vannak : az Angliához tartozó Bute. Orkney szigeten, minden előtt Norvégiában Bergenben. c) Mérsékelten nedves és meleg tengeri gyógyhelyek : Algier. Gibraltar. Ajaccio. Palermo. Nervi, Spezzia. Pegli, Velencze. Volosca. Abbázia. Lissa, Lessina, Corfu, Zante, Lissabon, Arcachon. d) Mérsékelten nedves és hűvös tengeri klimatikus gyógyhelyek leginkább az angol tengerparti helyek, ezek között Queenstown. Wight szigete a legjelesebbek; Francziaországban Brest, Deauville. Trouville, Fécamp. Dieppe. Boulogne. Calais; Belgiumban Ostende: Hollandban Scheveningen; Németországban Norderney, Borkum. Cuxhaven, Wyk, Travemünde, Doberan. Potbus, Heringsdorf. Misdroy, Svinemünde. Colberg, Zoppot, Cranz, sat. e) Száraz és meleg tengeri éghajlati gyógyhelyek. Ezek mind déli fekvésű helyek, melyeknek mint téli gyógyhelyeknek nagy a jelentőségük, ide tartoznak a többiek között: Nizza. Mentone, San Remo, Cannes, Catania. Malta. Smyrna sat. B. Hegyi éghajlat. a A tengeri kiimának ellentéte a hegyi éghajlat, mig a tengerpartokon legsűrűbb a levegő, a hegyeken magassági helyzetüknek megfelelőleg ritkább, azért a légnyomás csekélyebb, az oxygenium absolut mennyisége kevesebb, a hőmérséklet átalában alacsonyabb de egyúttal ingadozóbb, az éjjel és nappal, a megvilágított és árnyékos helyek között a különbözetek feltűnően nagyok ; az insolatio fokozottabb, bár a levegő hőmérséklete átalában sokkal alacsonyabb: a lég absolut nedvességi tartalma csekély, de a viszonylagos, sokszor igen nagy. A levegő rendesen igen tiszta, portól és szennytől ment, az ozontartalom mindig igen nagy. a szelek leginkább lokális természetűek, igen gyakoriak, ezért az elpárolgás erősebb. Az ég derültsége, azaz a köd és felhőképződés változik a hegyek magassági viszonyai szerint. Magas hegyeken rendesen derült eget látunk, mig a völgyekben a köd vagy felhők egész tengereket képeznek, a levegő a hegyeken sokkal átlátszóbb, tisztább, a nap fény és világossági viszonyai ennélfogva különbözni fognak azoktól, melyeket a völgyekben észlelünk. A talaj a hegyeken rendesen száraz. Az imént vázolt légköri viszonyoknak befolyása a szervezetre különböző lesz a tengeri kiima hatásától. A hegyi kiima hatása a tapasztalatok szerint a következő : A bőr edényeiben kisebb lég nyomás és talán a nagyobb insolatio következtében a vérkeringés éiénkebb. ennek folytán a bőr. és annak edényeiben, idegzetében, kötszövetében az anyagforgalom szintén élénkül ; a bőr egyátalán erősebb és edzettebb lesz. A bőrelpárolgás szintén nagyobb a hegyeken, kivált a láthatatlan elpárolgás, mig a veríték képződés csökken. 283
