Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
281 Mind a t két beosztásnak inkább tudományos meteorologiai, mint gyakorlati orvosi értéke van. Gyógytani szempontból inkább a föld alkotása után külömböztetjiik meg a szárazföldi és tengeri kiimát. A szárazföldi klímánál ismét a magaslatok klímája nagyon elüt a róna éghajlatától. Ug.y a tengeri, mint a szárazföldi klíma ismét nagyon különböző lesz a földrajzi fekvés szerint: a déli és északi égalji gyógyhelyeknek egészen eltérő a jellegük. Az orvosi gyakorlatot nálunk tekintve, a következő éghajlati viszonyok érdemelnek nagyobb figyelmet: Tengeri kiima, hegyi kiima, nyári üdülő helyek kiimája és déli éghajlat. A. Tangert éghajlat. A tengerpartokon és szigeteken az éghajlatnak jellemző tulajdonságai a következők : A levegő igen tiszta, ozon és élenytartalma fokozódott. Por, állati és növényi hulladékok szenynye a tengeri levegőben alig található, ellenben elporlasztott konyhasórészecskéket igen gyakran érezhetünk a tengeri légkörben. A levegő sűrűsége itt a legnagyobb, a lég súlya e szerint itt a legnehezebb. E léghőmérséklete egész éven át egyenlőbb és állandóbb, a tél és nyár, éjjel és nappal között az ingadozások csekélyebbek. A levegőnek ugv absolut, mint relativ nedvessége növekedett. A levegő mozgása állandóbb, az evaporatio emelkedettebb. A napfénye erősebi). A tengeri kiimának ezen jól megkülönböztethető és sajátságát képező tulajdonságainak megfejtésére az eddig említettek elegendők. Tudjuk ugyanis, hogy a légkör összes nedvességű tartalmának szülőanyja a tenger, ennek felszíne párolog el szünetlenül és képezi a levegő páráját. Természetes, hogy a vízgőz képződés közvetlen közelében a levegő mindig telitettebb lesz vízzel, és ennek következtében az absolut vízmennyiség a légkörben nagyobb lesz. De a relatív nedvességi tartalom is emelkedettebb, mert a tengerről jövő szelek vízzel telítve lévén, a légkörben a saturatiót nem engedik nagyon sülyedni. A tenger felett képződött vizpáraréteg a melegség hullámzására is befolyással van, a mennyiben a kisugárzást gátolja, A tenger vize napközben lassabban, de mélyen melegszik fel, éjjel ezen meleget csak lassan veszíti el. így a nappal és éjjel között a különbség csekélyebb. A víznek és szárazföldnek ily nemű magatartása állandó oka a szeleknek A tengerpartokon mindig fúj a szél, majd a tengerről, majd a szárazról. A szél, ha a levegő nedvességi tartalma nagyobb is, az elpárolgást igen elősegíti és igy a szervezetre hőelvonólag hat. Physiologiai hatása a tengeri levegőnek a test súlygyarapodásában mutatkozik. A lélegzés ritkább lesz, mert minden eg) es légvétellel több levegő jön a tüdőkbe (a sűrűbb légkörből), úgy-
