Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
anyagforgalom és az elhasznált anyag pótlására megkívánt élelem szükséglete csökken, a központi idegrendszer a megváltozott anyag- forgalmi viszonyok következtében izgatott lesz. Ha a levegőnek úgy szárazsága mint hőfoka mérsékelt, akkor az ilyen levegőt egészségesnek tartjuk, mert ilyenben úgy a szellemi mint tengéleti működések normálisan folynak le. Mentül hűvösebb lesz a száraz levegő, annál kisebb a vizfelvevő képessége és természetesen annál kevesebb vizet is fog a szervezettől elvonni, a bőr duzzadtsága megszűnik s a hideg hatása tisztábban mutatkozik, ennek következménye, hogy több tápanyagra van szükségünk, hogy az életműködés rendes kerékvágásban maradjon. Ilyképen a hideg és száraz összesítve fog hatni, mint nagy inger az anyagforgalomra és idegrendszerre. A hideg és nedves levegő hatása a szervezetre ellenkező. Tudjuk, hogy a vizpára jó hővezető, mig a száraz levegő nem az. Mig tehát a levegő nagyobb nedvességi fokánál fogva a bőr elpárolgása gátoltatik, egyúttal a nedves levegő mint jó hővezető a szervezet melegét elvonja, és ennek folytán nagyon könnyen meg- hülési betegségeket okoz. Ezért a hideg nedves levegőnek a relativ hatása alig érezhető, mig kártékony befolyása igen is szembeszökő, mely ellen kellőmódon (ruházat, szobafütés sat.) védenünk kell magunkat. Ez okból a hideg nedves levegőt nem tarthatjuk egészségesnek, s ha nagyobb néprétegek állandóan befolyása alúl ki-nem vonhatják magukat, azoknál mindennemű vérvegyi (scrophulosis) s más betegségeket tapasztalhatunk. De a nagyon meleg nedves levegőt sem tarthatjuk minden körülmények között egészségesnek. Tudjuk ugyan is hogy. a nedves meleg leginkább kedvez a veszélyes mikroorganismusok kifejlődésének és gyarapodásának. A meleg, de nedves levegő szintén akadályozza a bőr-elpárolgását. valamint a légzés által való vízvesztést, ez a viz eltávolítása ilyenkor a vesék nagyobb működését veszi igénybe, de nem ritkán a belekben is történik, minek következtében hasmenés olyan gyakori jelenség a meleg nedves éghajlatok alatt. Az anyagforgalom lassúbb, a tápszerek szükséglete kisebb, az idegrendszere a hatás megnyugtatóbb, ennek folytán úgy a szellemi, mint a vegetátió élet könnyebben megy végbe. Ezekre a nedves meleg megnyugtatóig hat. Ha a meleg és nedves levegő mérsékeltebb hatások között ingadozik, akkor inkább a jó, megnyugtató hatás lép előtérbe, és az ilyen éghajlatot igen sok betegnél előnyösen ajánlhatjuk. e) A szelek. A légtenger, mely földünket körülveszi, soha sincs nyugalomban, örökké mozog, ezen mozgást nevezzük szélnek. A szeleknek is, úgy mint minden más jelenségnek földünkön vég oka a Nap, illetve a Naptól származó hőmérsékleti különbségek. A napsugarak 274 J
