Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
266 azonkívül directe sok helyt a föld mélyéből is (szénsavas barlangok és források) kitódúl. Mind ez a szénsav a körlégbe jőve itt szétoszlik, és csakis kis százalékban található a levegőben. A növények nagy fogyasztói a szénsavnak, s azt nagy szorgalommal veszik fel a körlégből és dolgozzák fel szervezetük részévé. Ily módon lehetetlen lesz a szénsavnak állandó felhalmozódása a körlégben. A növényzetnek hiánya a magas hegyeken okozhatja, hogy itten a szénsav mennyisége valamivel nagyobb mint a róna- ságon ellenben erdőkben jóval kisebb a rendesnél, épen a buja növényzet következtében. Bár maga a szénsav is igen ártalmas gáz, mi mégis inkább mint indicatort használjuk. Valamely túltömött helyiségben pl. iskolában a levegő igen rósz, a lélegzés igen nehéz, a hőség érzete kiállhatatlan, pedig ha megmérjük a hőfokot, az alig néhány fokkal emelkedett, de az éleny mennyisége kevesbedett és a szénsav gyarapodott, egyúttal azonban más gázok és légzési termények, izzadási váladékok, por és szeny áradnak szét a szobalevegőjében s teszik azt az egészségre nézve ártalmassá; a legegyszerűbb mérése az ilyen ártalmas levegőnek a szénsav megmérése által történik. A szénsavon kivűl még találunk oly levegőben, melyet lehetetlen ennek következtében tisztának nevezni, különböző gázokat, u. m. ammonium és kénvegyületeket, szénoxyd és szénhydrogén vegyületeket, salétromsavat sat. sat. Ezek a légnemek kiválólag nagy városok, gyárak közelében ömlenek a levegőbe s fertőztetik azt meg. A szabadban, mocsáros, ingoványos helyeken szintén képződnek mocsárlég és más ártalmas légnemek, melyek az egészséget aláássák, de ezeken a helyeken más bomlási termékek is képződnek s fertőztetik meg a levegőt. Ilyen helyekről jönnek a a levegőbe a malaria miasma csirái is, melyek azután nagy vidékeket egészségtelenné tesznek. Hogy a fennevezett gázok az egészségre ártalmasak, az általán tudva van, de ártalmas az egészségre a levegőben található por is. ha nagy mennyiségben jön elő. Ha a port közelebbről vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy abban előjön, az illető talaj és kőzet törmeléke, hamu részek, állat és Dövény hulladékok, végre életképes mikrozoák és mikrophyták csirái. Az elsők a belégzésnél mechanice ingerük a tüdőt és a hörgők nyákhártyáját és okozhatnak azokban betegségeket, az utóbbiak ellenben súlyos bajoknak az okozói. Kívánatos tehát, hogyha valakinek légváltoztatást ajánlunk, őt olyan helyre küldjük, a hol tiszta levegőt talál, t. i. a melyben az éleny nincs megkevesbedve, a melyben ozont kilehet mutatni, s a melyből a szénsav és egyébb szénvegyületek valamint más keverékek s mindenek felett a por hiányzanak.
