Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés
262 emelkedik ez adag egész 3 — 6 kilogrammig. Magától értetődik hogy csak érett, édes szőllőt használjunk a szőllőgyógymódhoz. Mindenütt hol jó szőllő van, a szőllőgyógymódot rendelni lehet s e miatt nem szükséges fürdőbe menni, nehány fürdőtelep és climaticus gyógyhely azonban ezen gyógymódot is mint egyik segédeszközt meghonositá magánál. Sajnos hogy nálunk, hol annyi jó szőllő terem nagyon kevés helyt lehet rendszeresen a szőllőgyógymódot kultiválni, mig Német és Francziaországban számtalan helyet találunk szőllő kúrával. Nálunk Balaton Füreden van leginkább megalapítva ez a gyógymód. Erdőbényén, Mádon, Felső Bajomban is történnek már némi kísérletek a szőllő gyógymód berendezésére. XI. Éghajlati gyógykezelés. Már az átalános részében a fürdőtannak megemlítettük, hogy igen sok idült betegnél elegendő a gyógyulásra, hogyha őket más vidékre, egészségesebb tájékra küldjük. A légváltoztatás ezen gyógyító ereje már a legrégibb idők óta ismeretes az orvosok előtt s mindig alkalmazásba volt véve Hippokrates óta mind e mai napig is. Gyakran, mikor a beteget valamely fürdőbe küldjük, annyit számítunk a levegőváltoztatás jó befolyására, minta mennyit magától a fürdőtől várunk. Természetesen az újabb korban ezen gyógymód mindinkább terjed mert egy részt a közlekedés igen meg vau könnyítve, más részt a nagy városok összezsúfolt lakossága mind jobban vágyódik jó friss levegő után, a nagyobb kereslet következtében azután a nyaraló és üdülőhelyek száma is szaporodik és kényelemben gyarapodik. Ehhez járul még az orvosi tapasztalás és észlelés is. Látjuk, hogy sok betegségben a nyár, illetve a kellemes jó idő, mikor sokat lehet a szabadban mozogni, javulást idéz elő, mig a ködös őszi-napokon vagy a hideg téli időben a betegek rosszúl érzik magokat; más esetekben éppen a forró nyár okoz rosszabbulást. mig a hűvös tavaszi légkörben a betegek a legjobban érezték magukat; önként következik ezen megfigyelésekből, hogy' törekedni fogunk az első esetben a nyarat meghosszabbítani az által, hogy akkorra, mikor nálunk bekövetkezik a rósz idő, a betegeket délfelé küldjük, hol nem ismerik az őszt meg a telet, mig a második esetben a betegeket a forró nyári nap.heve elől a hegyek közé küldjük, a hol a tikkasztó hévségtől védve lesznek. A betegeknek ilynemű gyógykezelését nevezik kliinaticus gyógymódnak. Itten nem rövid ideig alkalmazott gyógyhatanyoknak tesszük ki a betegeket s azoktól várjuk a javulást, de törekszünk a betegre mindig ható kosmikus viszonyokat megváltoztatni az által, hogy őt más égalji befolyások alá helyezzük. Az égalj kiima — alatt értjük azon befolyások összegét, melyet a levegő, viz és föld a ap behatása mellett együttesen a szerves lényekre gyakorolnak. Mig az összes befolyást ismerjük, nagyon nehéz ezen
