Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
A fürdőtan általános része
7 és hogy ez utóbbinak egyedüli kútforrása az élenyülési folyamatok a testben A testi melegség állandóságának főregulátora a bőr. A bőr az ő dús hajszáledény-rendszerével, úgyszintén mirigy-rendszerével s idegeivel közreműködik, bogy a test melege se túlságosan ne emelkedjék, se nagyon ne fogyjon. Ha a hőképzés — mindig egészséges szervezetre gondolva — nagyobbodik, akkor a bőkisugárzás egyrészt, másrészt a bőrpárolgás és veritékképződés is öregbedik és igy a nagyobb meleget a testből elvezeti, ellenkező esetben a hajszáledények összehúzódása által a vérnek a felszín felé tódulását megakadályozván a hőveszteséget is kisebbíti. Minthogy a bőr közvetlenül a vízfürdő hatásának ki van téve, világos, hogy módunkban van a különböző hőfokú viz által lényeges befolyást gyakorolni a bőr működésére és ezáltal közvetve az egész szervezetre. Ezért a víz-fürdő hatásánál leglényegesebb tényező, annak hőfoka; a víz súlya, tömörsége is bír ugyan hatással a bőrre, de összehasonlithatlanúl fontosabb tényező ezeknél a viz hőfoka, mely szerint a hatás is lényegesen változik. A bőr idegei valamint a tapintást ^közvetítik, a hőfokra is igen érzékenyek, csak hogy néni egyformán a test minden részén és nem is a melegség egész skálájára nézve ; legbiztosabban meg tudja a bőr különböztetni a meleget a 10° egész -f- 47° C. között, a mi 47° felett vagy 10° alatt van, azt már csak mint fájdalmas érzést jelezzük; egész biztossággal külömböztetjük mega hőfokot a -h 27 és 33° között. Az előtt a vizet hőfoka szerint több osztályra osztották, most rendesen csak három megkülömböztetést tesznek, mint hideg fürdő, közömbös vagy langyos fürdő és meleg fürdő. Közömbösnek nevezők azon fürdőt, melyben a test melegéből többet nem veszít, mint különben is hősugárzás által történik, a hol a viz melege a testre nincs befolyással, és igy ennek működése nem is változik ; a közömbös viz hőfoka nehány fokkal a test melege alatt van és rendesen 34—35 Cels. foknak felel meg, az ez alatti hőfokú fürdő a hideg, a feletti a meleg fürdők sorába számittatik. Bármely fürdőt is alkalmazzunk, mindegyiknél a fürdés tartamára a test azon. részén, mely víz alatt van, a bőr-kipárolgás és veriték-képződés gátolva van, és habár végeredményben a különböző fürdők hatása sokban egyezik is, mégis a befolyás egészen más, a mit a hideg vagy meleg fürdő a testre gyakorol. I. A hideg fürdő. Ha hideg fürdőbelépünk, az első érzés kellemetlen, fájdalmas, a festet borzongató hideg érzése. A mellett a lélegzetünk pillanatra eláll, a hajszáledények a bőrben összehúzódnak, a hajemeíő izmok szintén, libából képződik. Eleintén a bőr színe halványabb, később egészen veres lesz. A bőr véredényeiben a vér a hideg hatása következtében lehűl, es ily formán hűvösebb vér jön a belső részek felé, mig onnan a melegebb a bőrben ismét lehűl, úgy, hogy a test összes melege alább száll.
