Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Bevezetés

Törekedni fogok a fürdőtant a magyar gyakorló orvosok igényeinek inegfelelőleg röviden vázolni. Xem bocsátkozom sem hosszú történeti deductiókba és nem fogom bebizonvitani. hogy már Homer hősei mennyire becsülték a fürdést, sem túlságos tudományos tételekkel nem bizonyitandom az ásványvizek élettani hatását, hanem egyszerűen azon álláspontra helyezkedem, hogy útmutatást nyújtsak a gyakorló leginkább kezdő orvosnak, hogy. ha már elhatározta betegét fürdőbe küldeni, az adott esetben, hova küldje azt.

Tudjuk, hogy egyetemeinken — legalább még a közel múlt időben is — fürdőgyógyászatból nagyon keveset tanúltak orvosnövendékeink. A legjobban képzett fiatal orvos is gyakorlata kezdetén nagyon könnyen zavarba jött, ha idült betege azon kérdéssel fordult hozzá, hova menjen a nyárra. Persze nehány világfürdő ismerete kisegítette őt, s Gleichenberg, Gastein. Marienbad, Carlsbad, Franzensbad mind megannyi typusa bizonyos kóralakok gyógyintézeteinek, mindég eszében voltak, hogy helyesen válasszon közülök ; ha pedig magyar fürdő kellett, nehány homályos adat a hínárból kihúzta. utoljára is ismeretes axioma, hogy „miden fürdő minden baj ellen jó“. Ez ugyan áll, de azért nem fog minden fürdő minden beteget meggyógyítani.

Mert habár vannak oly átalános gyógyhatányok, melyek minden fürdő közös tulajdonát képezik, s gyakran már ezek a baj elhárítására elégségesek, mégis úgy az ásványvizek vegytani szerkezete igazolja, mint a tapasztalás is régen bebizonyította, hogy bizonyos nemű vizek némely bajokban sokkal hatásosabbak mint mások.

Szükséges azonban mégis, hogy helyes ítéletet hozhassunk, hogy mindenek előtt ezen az ásványvizek és fürdőhelyek közös tulajdonát képező úgynevezett általános gyógyhatányokat megismerjük és azután csak az egyes fürdőcsoportok tulajdonságaival foglalkozzunk.

De a gyakorló orvosra, a ki betegének valamely fürdőt ajánlani akar, nem elég csak azt tudni, hogy ez vagy az a fürdő itt meg itt van és ilyen meg olyan bajok ellen használtatik; akkor, a midőn az orvos betegét fürdőbe küldi, azt mintegy gyógyintézetbe adja, s megkívánja, hogy ezen gyógyintézet belszerkczetét. házirendjét, annak orvosát is ismerje, mert csak ha mind azon tényezők, melyekre betegét biza, előtte ismeretesek és megnyugtatók, ajánl