Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - A. Kénes hévvizek

A fürdőhely a Cserna folyó vadregényes völgyében fekszik. Ez a völgy annyira szűk, hogy nagyobbrészt a hegyoldalból kellett mesterségesen tért nyerni, a hova az épületek állíthatók voltak. A déli Kárpátoknak egy hatalmas, túlnyomón mészhegyekből álló láncza a Romániából jövő sebes Cserna mindkét partjának hosszában vonul el. Meredek, szaggatott falai, melyek helyenként borzasztóan szép sziklarészleteket tüntetnek elő, hova tovább mindinkább szőkébbre szorítják az északkeletről délnyugoti irányban kigyódzó völgyet, A hatalmas hegyhátból óriás szikladómok, tornyok, tűk, szarvak, gúlák, csúcsok meredeznek. Ezen merészen emelkedő sziklatornyok, a keskeny völgyet elzáró kuszáit sziklaalakok a tájnak komor, nagyszerű, vadregényes külsőt kölcsönöznek, melyet azonban a csaknem déli buja tenyészet enyhít és mérsékel. Sehol sincs a sivárság és zordonság úgy ellensúlyozva a nyájassal és kellemessel, mint Herkulesfürdő tájékán. A herkulesfürdői vasúti állomástól a fürdőhely felé menve a legjobb karban tartott utón haladva néhány perez alatt elérjük a Cserna folyón épített vashidat, melyen átmenve a fürdőtelep határába jutunk, s először a major-épületet pillantjuk meg, majd a Popovics és Kont villák mellett haladunk el s nemsokára a voltaképeni fürdőhelyen vagyunk, mely mindössze körülbelül 345 lépés hosszú és 50 lépés szélés a Cserna jobb partján fekvő egy utczát képez. Itt látjuk a hegyen baloldalt a görög kath. kápolnát, e mellett a Máriafürdőt, a jobb parton a Fabriczius-Cramer villát, a bal parton a Tatarczy-vendéglőt; ezzel szemben láthatók Nikolajevics-villa és Góth-szálló. Azután egy gyönyörű nagy palota a kétemeletes Rezsőudvar (124 vendégszobával) bontakozik ki; a hegyóriás Domogled alsó, sűrű erdővel borított részére a monumentális, ragyogó gyógyterem támaszkodik, ezelőtt a virágültetvényekkel ékes Gizella-park terül el szökőkutakkal, teraszokkal, márvány- lépcsőkkel és zene-pavillonnal. Innen a fürdőhely valamennyi magaslata látható. A társalgóterem mindkét oldalán bazár terül el, s fél ívben fedett sétány vonúl a park körűi, két nagy szállót: a Rezső- és Ferencz József-udvart a társalgó-teremmel kötvén össze. A Ferencz Jozsef-udvar (118 vendégszobával) hasonmása úgy Ízlésre mint monumentális építkezésre nézve a Rezsó-udvarnak. Az elsőnek végén egy fedett hid vezet a folyon keresztül a jobb partra, a voltaképeni fürdőhelyre, egyenesen a Karolina-fürdőbe. Ez összeköttetésben áll a Ferencz-udvarral (80 vendégszoba), mely ismét az utána következő Terezia-udvarral (110 vendégszoba) van összekötve. A 1 erezia-udvait fedett folvosó összeköti a Lajosfiirdővel, melyből egy alagutszerü folyósó vezet az utcza nyugati házsorához, melyek egymással mind össze vannak kötve, u. m. a katona-fürdőház (17 szobával), nag) vendéglő (kávéház- és éttermekkel), igazgatósági épület, l erdinand- szálló (63 szobával) és Erzsébetfürdő, végül a róni. kath. kápolna

Látjuk tehát, hogy a vendégek rósz időben is fedett sétányokon és összekötő folyósokon át a fürdőket, éttermeket és a g)ug)-