Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)

Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei

L Az újszülöttek betegségei. 81 vérzések és sepsises erythemák, továbbá a scleroedema, főleg kora­szülötteknél. A máj, lép esetleges megnagyobbodása a kórjelzés szempont­jából alig értékesíthető, minthogy azokat más körülmények közt is tapint­hatjuk. Vizeletben fehérje, s többnyire hámsejtek és hengerek. Ismételten észleltek retinalis vérzéseket, melyek a kórjelzés szempontjából jól fel- használhatók. cl) Ezen toxicus alakon kívül az esetek másik csoportjában apyaemiás alakot észleljük, hol a mérgezési tünetek háttérbe szorulnak és kiter­jedt többszörös metastasisok fejlődnek a csontokban, Ízületekben, köz­takaróban, periostitisek, osteomyelitisek, genyes izületi lobok, tüdőlob, genyes mell-, hashártya- és szívburoklob, stb. alakjában. e) Ismét más esetekben — a gastrointestinalis alaknál — annyira előtérbe nyomúlnak a tápláló csatorna részéről a tünetek (hányás, hasmenés), hogy a betegség súlyos heveny táplálkozási zavar képe alatt látszik lezajlani. f) Ki kell emelnünk még azon kórképeket, amidőn a sepsisnél kiterjedt vérzések mutatkoznak a köztakaróban és más szervekben. A melaena vera (vérzés a tápláló csatornából), az omphalorrhagia paren- chym.-esetek nagy része nem egyéb sepsisnél és a helybeli vérzés csupán egy szembeötlő tünete az általános sepsisnek. így írtak le önálló megbete­gedések gyanánt különböző kóralakokat, amelyek voltaképen nem egyebek sepsisnél. Ilyen a Buhl-f. és a Winckel-féle kór. A Buhl-féle kórt, vagy az újszü­löttek heveny zsíros elfajulását jellemzi kórboncolástanilag a májnak, szívizomzatnak, vesének, izmoknak, stb. zsíros elfajulása, többszörös vérzés a különböző szervekben és sárgaság. Klinikailag: a gyermekek rendesen asphyxiában születnek, majd felületes légzés, icterus, cyanosis jelentkezik náluk, kiterjedt vérzéseket látunk a köztakarón, nyálka­hártyákon és a köldökből, később anasarcát, mígnem végül egyre fokozódó gyöngeség tünetei közt a második hét vége előtt a halál beáll. A Winckel-féle kór tünettanát megtaláljuk elnevezésében : „cyanosis afebrilis icterica perniciosa cum haemoglobinuria'''. Epidemiásan jelentkezik többnyire a negyedik napon, a vér nagy fokban besűrűsödik és több­nyire rövid idő (órák) alatt halálos végződésű. A kórboncolási kép a csecsemőkori sepsises megbetegedéseknél fel­tűnőbb jellegzetességet nem mutat. Kiemelhetjük a parenchymás elfa­julásokat a szívizomzat, máj, vesék részéről, a kiterjedt vérzéseket, továbbá a pyaemiás alaknál a különböző metastasisokat. A kórjelzést nem mindig állapíthatjuk meg könnyen, különösen ha helyi tünetet a behatolási kapunál nem találunk. Ha ki tudunk helyi gócot, vagy metastasist mutatni és vérzéseket észlelünk, a kórjelzés nem nehéz. Különben a vér bacteriumos vizsgálata (gyakran a szük­séges vérnek aránylag nagyobb mennyisége miatt csak közvetlenül halál után végezhető), s a szemfenék vizsgálata (retinalis vérzések) szol­gálhat hasznos támpontokkal. Bókay J.-Flesch-Bókay Z : A Gyermekorvoslás Tankönyve. 6

Next

/
Thumbnails
Contents