Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
I. Az újszülöttek betegségei. 79 Sepsis. Az újszülöttek és fiatal csecsemők sepsises megbetegedése a régebbi időszakban, az anti- és asepsises aera előtt a szülő és lelencházakban annyira elterjedt volt, hogy gyakran mintegy járványszerűen szedte töméntelen áldozatát. Ma a viszonyok összehasonlíthatatlanul jobbak, azonban az újszülötteknek és fiatal csecsemőknek fertőzésekkel szemben tanúsított nagy fogékonyságánál fogva még mindig nem ritkán találkozunk vele. A csecsemő u. i. fertőzésekkel szemben igen nagy mértékben fogékony és pedig annál inkább, minél fiatalabb. Különösen észlelhetjük ezt koraszülötteknél. A köztakaró felhámja nem nyújt akkora védelmet kórokozók behatolásával szemben, mint idősebbeknél; újszülöttek gyomor bélhuzama is átjárható egyes baktériumok részére, míg az idősebb gyermekeké nem, továbbá a középfülből is könnyebben juthatnak be fertőző csirák. A megtörtént fertőzéssel szemben pedig a fiatal csecsemő úgyszólván teljesen védtelenül áll, úgy hogy a fertőzés hamar általánossá válik. Míg a felnőtt korban a nyirokmirigyeknek a fertőzések elterjedésének megakadályozásában igen jelentős szerep jut, addig újszülötteknél, fiatal csecsemőknél ezek e tekintetben jelentőség nélküliek, úgy hogy náluk lymphadenitiseket, lymphangoitiseket csak igen ritkán láthatunk. Hozzájárul, hogy a csecsemő védőanyagok képzésére csak igen kis mértékben képes, amint azt a vizsgálatok kimutatták. Még tehetetlenebbül áll a fertőzéssel szemben a mesterségesen táplált fiatal csecsemő. Ismeretes, hogy ezeknél a fertőzések gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak, mint a szopós csecsemőknél. Ezen körülménynek egyik magyarázatát megtaláljuk Moro vizsgálataiban, amelyekkel kimutatta, hogy a szopós csecsemők vérsavójának baktériumölő képessége jelentékenyen nagyobb, mint a mesterségesen tápláltaké és hogy ennek oka az alexingazdag anyatejben rejlik szemben az alexinszegény tehéntejjel. A táplálkozási zavarok, a világra hozott bujakór még fokozzák a fogékonyságot és növelik a védtelenséget a sepsises fertőzésekkel szemben. Kórokozók. Elsősorban a staphylo-, streptococcus, s a Fraenkel- Weichselbaum-féle diplococcus jön figyelembe. A streptococcusok közül különösen jelentős az Escherich-féle bélstreptococcus. Ezeken kívül a bact. colit, a bac. pyocyaneust, a bac. paratyphit, a proteusokat, a meningo- és gonococcust és az influenza-bacillust kell még kiemelnünk. behatolási kapu. A sepsises fertőzés már a méhen helül megtörténhetik. Az anya sepsises megbetegedésénél a placentaris vérkeringés közvetíti ilyenkor a fertőzést, s a gyermek már fertőzötten születik meg. De fertőződhetik az újszülött a születés alkalmával is, vagy azáltal, hogy fertőzött magzatvizet aspirál, amelynek többnyire sepsises tüdőlob a következménye, vagy pedig oly módon, hogy a szülőcsatornán történő
