Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
76 I. Az újszülöttek betegségei. A kórboncolás semmi jellegzetesei sem mutat. Pangásos tünetek. Esetleg kísérő sepsis tünetei. A kórjelzés általában elég könnyű. A kezdeti trismus (facies Manica), a folyamatnak lefelé való terjedése, a görcsök rohamonkénti jelentkezése jellegzetessé teszi a kórképet. Hasonló görcsöket okozhatnak újszülötteknél agyi, agyburki vérzések, encephalitis, de ha a kórkép összjellegére ügyelettel vagyunk, a tévedést elkerüljük. Támogathatja a kórjelzést a köldökseb bacteriumos vizsgálata, bár ez csak igen ritkán jár positiv eredménynyel. Kórjóslat. Függ a lappangási időszak hosszától, a tünetek kifejlődésének gyorsaságától, intensitásától, a légző- és nyelőcső-izmok részvételétől, s a hőmérsék viselkedésétől. Általában nagyon rossz, jelentékenyen rosszabb, mint az idősebb gyermekek tetanusánál (tetanus infantum), úgy hogy a halálozási százalék 80—90 körül van.- Kezelés. Első sorban jön szóba a Behring-i. gyógysaró (tetanus-antitoxin]) mielőbbi alkalmazása. Sajnos azonban a tetanus gyógysavókezelé- sének eredményei távolról sem olyan kitűnőek, mint a diphtheriáé. Tudjuk u. i., hogy a tetanusellenes gyógysavó — miként a diphtheriáé — anti- toxinos hatású, az antitoxin azonban a toxinnak csak azon részét kötheti meg, mely még a vérben kering, míg a központi idegrendszer sejtjeihez a toxin oly erősen van megkötve, hogy ahhoz az antitoxin már nem is tud férkőzni. A betegség kitörésekor pedig a méreg jó része a központi idegrendszer sejtjeihez van láncolva, úgy hogy ezen körülmény eléggé megmagyarázza a tetanus gyógysavó-kezelésénél tapasztalható ki nem elégítő eredményeket. Minthogy azonban nem tudjuk, mennyi a közömbösíthető méreg a vérpályában, a gyógysavót mindig alkalmaznunk kell. Használhatjuk a höchsti gyár által termelt savót, minden üveg 100 antitoxin-egységet tartalmaz. (Immunitási egység azon antitoxinmennyi- ség, mely a tengeri malac számára épen halálos adagnak tízszeresét képes közömbösíteni). Egy üveg tartalmát azonnal a bőr alá fecskendezzük és ezt szükség esetén még a következő napokon kétszer megismételjük. Blumenthal és Jacob a subduralis injectiot ajánlják. Ezenkívül a központi idegrendszer ingerlékenységének alászállítása céljából narcoticumokat adunk. Chloralhydratot belsőleg, ha nyelni tud (0'5—1*0 pro die), egyébként klysmában (0‘5—l'O napi 2—3-szor), bromsókat (05—PO pro die), stb. A gyermeket hagyjuk lehetőleg teljes nyugalomban, fölösleges módon még csak ne is érintsük. Nagy nehézséggel jár a gyermek táplálása. Ha szopni tud, természetesen csak szopjék. Ha azonban nem képes jól szopni, fejessük, vagy szívassuk le az anya tejét és kanalanként engedjük a szájon, vagy az orron keresztül befolyni. Ha ez sem sikerül, szonda-táplálás: Nelaton- kathetert vezessünk az orron át a gyomorba, a katheterre üvegcsövet, majd kis draine-cső segélyével üvegtölcsért alkalmazunk és ezen át öntjük be a lefejt tejet, vagy mesterségesen tápláltnál a megfelelően
