Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
I. Az újszülöttek betegségei. 65 A kezelés főleg villanyozás. Már két-hárorn hetes korban kezdjük meg faradés árammal, hetenként kétszer-háromszor, esetleg naponként is néhány percen át; a nyugvó elektród az Erb-f. pontra, a mozgó a karra jön. Ha faradés ingerlékenység hiányzik, akkor galván-árammal történjék a villanyozás. Meleg fürdőkkel, passiv mozgatással iparkodjunk az izomsorvadás és contracturák kifejlődését meggátolni. Ha törés is van, akkor első sorban azt kell megfelelő gypszsínkötéssel kezelésbe vennünk. Később célirányosan vezetett orthopaediai kezelés lép érvénybe. Újabban idegvarratok eszközlése a szétszakadt idegfonatokon is szóba jön. 2. Arcidegbénulás. A felső végtag bénulásán kívül az arcideg környéki bénulása a leggyakoribb a szülési bénulások közül. Leggyakrabban oly módon jön létre, hogy a fogó kanala nyomást gyakorolt az arcideg törzsére, de kivételesen előfordul spontán szülés után is. Ilyenkor szűk medencénél a medencecsontok gyakoroltak nyomást az arcideg törzsére, vagy a váll nyomódott oda a fül tájékához. Rendesen egyoldali, ritkábban kétoldali. A kórjelzést a későbbi korban észlelhető arcidegbénulással megegyező kórkép (elsimult arcredők, lagophthalmus) alapján könnyen állapíthatjuk meg, csak ki kell zárnunk a bénulás központi eredetét, hogy nem szerepelt-e a bénulás keletkezésénél corticalis vérzés, corticalis vizenyő, vagy magaplasia. Kórjóslat jó. Az esetek többségében általában 2—6 hét alatt teljes gyógyulás következik be. Kezelés. Ha két hét alatt nem látunk javulást, faradés villanyozást eszközlünk. Lagophthalmusnál a szemet védő kötéssel látjuk el. Ha a szopás a bénulás következtében megnehezített, esetleg lefejt tejjel kanállal táplálunk, míg javulás nem köszönt be. Működési zavarok a méhenkivüli élet kezdetén. 1. Fehérjevizelés. Újszülöttek igen nagy részénél, újabb vizsgálatok szerint minden újszülöttnél az első napokban fehérjét találunk a vizeletben. Rendesen az első napon kezdődik és az ötödik napra befejeződik, néha azonban még később is észlelhetjük. A kiválasztott fehérje nucleoalbuinin. Keletkezését többfélekép magyarázzák. Legvalószínűbb azon föltevés, mely szerint a fehérjevizelést a vesehámnak sérülése a húgysavas infarctus által idézné elő. A fehérje e szerint nem a vérből eredne, hanem a vese hámsejtjeiből. 2. Húgysavas iufarctusok. Az első 4—5 napon újszülötteknél zavaros vizelet ürül, melyben górcsövi vizsgálatnál fehér vérsejteket, hyalin- és hámsejthengereket találunk, sok emellett a téglavörös üledék, mely húgysavas sókból, praecipitáltan kiesett jegeces húgysavas nátronból áll. Ez a kiválasztott húgysavas infarctus. Keletkezésének oka vitás. 3. Az újszülött emlőinek physiológiás duzzanata és emlölobja. 5 Bókay J.-Flesch-Bókay Z.: A Gyermekorvoslás Tankönyve
