Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
I. Az újszülöttek betegségei. 59 úgy hogy ha esetleg az első végére nem is, de a második, 3-ik év folyamán utolérik a normális gyermekeket. Meg kell azonban említenünk, hogy gyakrabban észlelhetünk náluk angolkórra és anaemiás állapotok kifejlődésére való hajlandóságot. Egyes szerzők állították, hogy merevgörcsös bénulások, idiotiák koraszülötteknél gyakoriak lennének, azonban az utána vizsgálások mutatják, hogy egészséges szülőktől származó koraszülötteknél semmi esetre sem fejlődnek ki gyakrabban az idegrendszer ezen betegségei, mint más normális gyermekeknél. Asphyxia. Az újszülöttek asphyxiájának két alakját különböztethetjük meg: a veleszületett és a szerzett asphyxiát. A veleszületett asphyxiát részletesen tárgyalják a szülészeti kézi- és tankönyvek, a következőkben azért csupán a szerzett asphyxiával foglalkozunk. A szerzett asphyxiát általában gyenge, debilis, koraszülött gyermekeknél észlelhetjük. Jelentkezési módja vagy az, hogy az asphyxiában született újszülött az élesztgető eljárások dacára mindig visszaesik az asphyxiába, vagy — és ez tartozik voltakép ide — a rendes kezdeti légzéssel megszületett gyermek utólag lesz asphyxiás és pedig vagy rövid idővel a születés után, vagy esetleg később, néha csak hetek múlva. Eóroktan: A szervezet súlyosabb zavarai szerepelnek ezen esetekben kiváltó mozzanatok gyanánt: a tüdők.aplasiája, pneumonia alba syphilitica, rekeszizomhiányok, a légcső összenyomatása veleszületett struma, vagy thymushyperplasia által; világra hozott szívbántalmak. Agymegbetegedések (encephalitis), agyvérzés szülési trauma következtében, veleszületett bujakór, sepsis stb. A rendes időre egészségesen született megfelelő módon gyarapodó gyermekeknél a későbbi hetek folyamán jelentkező asphyxiák aetiologiája meglehetősen homályos. Szerepeltetnek túltáplálást, hiányos táplálást stb., ismét mások fertőzésnek, különösen influenzás fertőzésnek befolyására vezetik vissza a folyamatot. Tünetek: A gyermekek, kiknek lélegzésében azon ideig zavar nem mutatkozott, aluszékonyak, bágyadtak lesznek, igen gyengén szopnak, s légzésük felületessé, szabálytalanná válik. Szívhangok igen gyengék; a tüdők felett gyenge légzési hang, sercegés hallható (atelectasis), különösen az alsó tüdőrészletek fölött. A köztakaró és a nyálkahártyák szederjesek, a hőmérsék subnormális, s a gyermekek fokozódó gyengülés tünetei közt elhalnak. A kórjelzést a felsorolt tünetek figyelembe vételével állapíthatjuk meg. A bágyadtság, cyanosis, felületes légzés, s a tüdőlelet azon mozzanat, melyre a kórjelzést alapítjuk. Iparkodnunk kell természetesen mindig az asphyxiát kiváltó alapbántalmat felderíteni. A kórjóslat első sorban az alapbántalomtól függ, de a helyes, célszerű kezelés is nagyon megjavítja a kilátásokat.
