Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - IV. Fejezet. A beteg gyermek
50 A beteg gyermek. tompa pneumoniánál. Izgatott, számos lökésekből összetett a köhögési roham és egyes köhögési csoportok után éles sivító belégzés hallatszik, a rohamot gyakran hányás fejezi be pertussisnál. Érces jellegű a köhögés a hörgkörüli mirigyek megnagyobbodásánál, fiottáló zörej hallható a köhögésnél légcsőbe jutott mozgó állapotban lévő idegen testnél. Sírás. Nyögő, fájdalmas pneumoniánál, pleuritisnél; szaggatott felsikoltások hallhatók agyi folyamatoknál (crie hydrencéphalique); vizelésnél jelentkezik a fájdalmas sírás phimosisnál, lithiasisnál; sírás felhúzott combokkal csecsemők kólikáinál. Stb. Hányás. Igen gyakori táplálkozási zavaroknál, heveny fertőző megbetegedések kezdetén, főleg vörhenynél; gyakran ismétlődő a hányás alim. intoxicatiónál, hashártyalobnál, féregnyulványlobnál, uraemiánál, gümőkóros agyhártyalobnál. Csecsemőknél hányás nagyon könnyen beáll. Minden táplálék felvétel után jelentkező hányás fiatal csecsemőnél az inanitio tüneteivel és látható gyomorperistaltica mellett pylorospas- musra mutat Hányás állhat be izgatott köhögéssel kapcsolatban pertussisnál, hörgkörüli mirigytúltengésnél. Szívyyengeségnek tünete lehet szív- bántalmaknál, súlyos diphtheriánál. Inkább regurgitatiót, mint hányást látunk nyelőcsőszűkületeknél. Nem szabad megfeledkeznünk a neuro- pathiások hányásáról sem. A székletek száma megnövekedett dyspepsiánál, alim. intoxicatiónál, enteritis follicularisnál. Székrekedést észlelünk agyi folyamatoknál, hashártyalobnál, féregnyulványlobnál, spasmus pylorinál, éhező csecsemőnél, obstipatio habitualisnál, ideges gyermekeknél. Zöldes, vizes, szappanos székleteket látunk dyspepsiánál; nagyon vizes fecskendezőket enterocatarrhusnál, nyálkásakat, vagy nyálkás-genyes véreseket enteritis follicularisnál. Székrekedés hányással, a végbélen át véres nyák ürü- lésével, nagy hasfájdalmakkal, elesettséggel invaginatióra mutat. Láz esetén, ha a láz okát nem találtuk meg, mindig gondoljunk otitisre, pyelocystitisre és ne mulaszszuk el a fülnek és vizeletnek megvizsgálását. 2. Általános megjegyzések a gyermekbetegségek orvoslásáról. A gyermekbetegségek orvoslásában nagy szerep jut a diaetás- hygiénés eljárásoknak. Nagy ügyelet fordítandó ezért mindig 1. a táplálásra, 2. a beteg ápolására, 3. a physicalis eljárások közül főleg a hydro-, klimato- és balneotherapiára, 4. a psychotherapiára és végül 5. a pharma- k other api ár a. 1. Táplálás. Táplálási zavaroknál a megfelelő speciális étrendet kell alkalmaznunk. Szopós csecsemőket heveny megbetegedés alatt soha se válaszszunk el; mesterségesen tápláltaknak is csak tejet nyújtsunk megfelelő hígításban nyálkás, vagy lisztlevessel. Az étkezések számát beteg gyermeknél se növeljük. Olyan esetekben azonban, midőn a gyermek egyszerre több táplálékot nem képes elfogyasztani, vagy kihányja, pl. szamárhurutnál, inkjH^^akfr^bban adjunk a gyermeknek
