Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)

Flesch Ármin dr.: Átalános rész - II. Fejezet. Az egészséges gyermek táplálása

Az egészséges gyermekek táplálása.

37

vaja 107,,, az anyatejé 1/5% illő zsírsavat tartalmaz, az illó zsírsavnak pedig a táplálkozási zavarok pathogenesisében mai nézetünk szerint lényeges szerep jut, mégis hogy a természetes és mesterséges táplálás közti különbség okát a zsír maga nem magyarázza meg, legélénkebben bizonyítják L. F. Meyer felette érdekes kísérletei.

c) Mcycr kétféle összetételű táplálékkal táplált csecsemőket. Az egyik táplálékban volt asszonyi tej savó, tehéntej zsír, tehéntejcasein, a másikban tehéntejsavó, asszonyi tej zsírja és caseinje, tehát csak a tejsavók voltak felcserélve. Míg az első helyen említett táplálék mellett a csecsemők nagyon szépen fejlődtek, az utóbbi sorozatnál nagyon rövid idő alatt táplálkozási zavar fejlődött ki. Ezen kísérletek a sók felé irányítják a figyelmet, arra, hogy a kétféle savóban tartalmazott sók mennyiségi és minőségi különbségei is nagyon figyelembe veendők, vagy még inkább azon vegyi correlatio, amelyben a táplálék egyes alkatrészei egymáshoz viszonyulnak.

d) A búvárok egy része az anyatej biológiás tulajdonságaira helyezte a súlyt. Rámutattak, hogy az anyatej sok fermenlumot (zsírhasító, fehérjeemésztő és szénhydrat bontó fermentum, stb.) tartalmaz, amelyek az emésztési folyamatot jótékonyan befolyásolják. Hogy milyen fontossága van bizonyos vitalis functióknak, így a természetes immunitásnak közvetítésénél az anyatejnek, bizonyítják Salye, kísérletei. Ha egy szoptatós anyát immunisált diphtheria ellen, az antitoxin jelenlétét a csecsemő vérében ki lehetett mutatni, de ha a csecsemő egy diphtheria ellen immunisált kecske tejét itta, az antitoxin nem ment át a szervezetébe. Az antitoxin átmenetele tehát a fajazonos tejhez van kötve.

.1 cl 2. Mindezek csak ujjmutatások, amiként nem nyújt nekünk kielégítő magyarázatot az sem, hogy az anyatej úgyszólván csiramentes, míg a tehéntej — nem említve, hogy esetleg kórokozó bacteriumokkal is fertőzött lehet — a leggondosabb tejnyerés mellett is sok csirát tartalmaz. Nagy súlyt helyezünk ugyan arra, hogy a tej nyerése körül a hygiene összes szabályait betartsák,. s hogy a tej kellően sterileztessék, kellő jelentőséget tulajdonítunk továbbá a bacteriumos fertőzés szerepének a tápláló csatorna bizonyos megbetegedéseinél, azonban egyfelől a Soxhlet-f. tejsterilezési eljárás — ha nagyon sokat javított is — sem szüntette meg teljesen a mesterséges táplálás rosszabb eredményeit, másfelől meg tudjuk, hogy az emésztési megbetegedések elsősorban és leggyakrabban alimentaris eredetű anyagcserezavarokon alapulnak és a bacteriumok e tekintetben csak ritkábban szerepelnek.

Ad 3. A tehéntej felforralt voltának káros jelentősége különösen akkor tolult előtérbe, amidőn tapasztalták, hogy a Barlow-kór leginkább sokáig főzött tejjel táplált csecsemőknél észlelhető és nyers tejjel meggyógyítható. Nyers tehéntejjel eszközölt táplálási kísérletek sem vezetnek azonban jobb eredményekhez.

Összefoglalva a mondottakat: a klinikai észlelések és kísérleti vizsyá-