Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - II. Fejezet. Az egészséges gyermek táplálása
Az egészséges gyermekek táplálása. 31 tehát kifejezi a csecsemő energiaszükségletét a testsúly kilogrammjaihoz viszonyítva és így kifejezi, hogy a csecsemőnek mennyi táplálékot kell pro die és pro kilogramm nyújtanunk, hogy súlyában kellően fejlődjék. Heubner számítása szerint az energia-quotiens szopós csecsemőnél az első negyed évben 100 caloria körül van, a második negyedévben 90, a 3-ikban 80 és a negyedikben 70. Már itt említjük meg, hogy mesterségesen tápláltaknál Heubner sz. az energia-quotiens magasabb, 120, amennyiben szerinte a mesterséges táplálék feldolgozása több emésztési munkát követel. Tudjuk, hogy felnőtteknél az energia-quotiens 35 caloria, csecsemőknél tehát kb. háromszorosa ennek. Ennek oka a csecsemő nagy relativ testfelülete: a csecsemő minden kilogrammjára kétszer-háromszor akkora testfelület esik, mint a felnőttére. A nagy testfelület következtében pedig igen nagy a csecsemő hővesztesége. Ha a testfelület egységéhez viszonyítjuk a csecsemő energia-szükségletét, a felnőttekétől különbséget nem találunk. A 100 energia-egységből csak 30 használtatik fel gyarapodásra, a többiből egy kis rész a vizelettel és bélsárral távozik kihasználatlanul, a maradék pedig melegtermelésre és belső munkára fordíttatik. Ha tudjuk, hogy a női tej három legfontosabb szerves anyagának mennyi az elégési melege (1 gr. fehérjéé 4*1, 1 gr. zsíré 9'3, 1 gr. cukoré 4T caloria), könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy liter tej hány caloriát képvisel és ennek ismeretében, hogy mennyi bármely ismert súlyú egészséges, szopós csecsemőnek napi táplálékszükséglete. Egy liter anyatej caloria értéke 700—750. Egy két hónapos 4500 gr. súlyú egészséges szopós csecsemőnek napi szükséglete tehát 100 cal. energia-quotiens mellett 450 cal., amennyit kb. 650 gr. anyatej képvisel. Az energia-quotiens ismerete kétségtelenül nagyjelentőségű és nagy haladást jelent a csecs-mötáplálásban. Nem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy abszolút pontos számot erre nézve fel nem állíthatunk, annyira ingadozhatik ez egyénenként és természetesen és mesterségesen táp- láltnál is. Agilisebb gyermekeknek a fokozott munka miatt, vagy sovány gyermekeknek és koraszülötteknek az aránylagos nagy testfelület miatt nagyobb az energia-szükségletük. Az anyatej caloriaértéke is ingadozó. Igen gyakran látunk 100-nál kisebb energia-quotiens mellett is kifogástalan fejlődést. Táplálkozási zavarban szenvedő csecsemőnél pedig nem is szabad egyszerűen az egészségeseknek megfelelő energia-quotiensből kiindulnunk, minthogy náluk nem csupán a táplálék mennyiségének, hanem inkább összetételének megállapítása nagyfontosságú. Hogy egy csecsemő eleget szopik-e, vagy sem, megtudjuk, ha kiszámítjuk egyik vagy másik módszer segélyével a napi táplálékszükségletet és ezt összehasonlítjuk a fölvett táplálékmennyiséggel. Megmérjük ezért a gyermeket 24 órán át minden szopás előtt és után és ezek különbségét összegezzük. Egy szopás alkalmával fölvett tej mennyiségének meghatározása e tekintetben kellő tájékozást nem nyújt,
