Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - I. Fejezet. Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai
19 Idegrendszer. A központi idegrendszer a születés utáni időszakban még nagy fejlődési változásoknak van alávetve, amennyiben ekkor még kifejletlen, korlátolt működési körű szervet képvisel. Újszülött agyveleje aránylag igen nagy : 350—370 gr. (felnőttnél 1250—1400 gr.), s így a test súlyához úgy viszonylik, mint 1 :8, ezzel szemben felnőttnél 1 :40, 1:42. Az agyvelő nagyon gyorsan gyarapodik súlyában, úgy hogy az első 9 hó alatt megkétszerezi, s a harmadik év befejezte előtt megháromszorozza eredeti súlyát, végleges súlyát csak kb. a 16—20-ik évvel éri el. Különösen a kis agy gyarapodik gyorsan súlyában az élet első hónapjaiban. Szövettanilag is jelentékenyek a különbségek; a gyrusok az újszülöttnél és fiatal csecsemőnél nem oly élesen elhatároltak, a fehér és szürke állomány közt a határ nem oly kifejezett. A dúcsejtek még nem mutatják a végleges typust. Az idegrostok, pályák jó részének velős hüvelye még hiányzik. Ugyanezt látjuk a környéki idegrendszeren is. Ezen boncolástani szempontból hiányos fejlettségnek megfelelően a működés is tökéletlen. SoUmann vizsgálataiból tudjuk, hogy újszülött állat központi idegrendszerének mozgató középpontjai villanyos úton nem ingerelhetők és így szabályozó befolyást nem fejthetnek ki. Ugyancsak ő találta, hogy az első hetekben a körzeti idegek ingerlékenysége is csekély. A reflexek közül az inreflexek és különösen a térdreflex két éven alul élénkebbek, mint felnőttnél. A bőrreflexek (hasi-, talpreflex) is élénkek. A Babinski-tünet, mely -— mint tudjuk — felnőttnél kóros jelentőségű, a tizedik hónapig physiologiásnak tekintendő. Újszülöttek kb. a 20-ik napig fénykerűlők. A 4-ik, 5-ik héttől kezdve már tárgyakat rögzít a csecsemő. Az újszülött süket, lassan megjön a hallása is és a második hó vége felé már a hang irányába fordítja fejét. A harmadik hó vége felé már az összes érzékszervek működésképesek. Az első év vége felé — természetesen nagy egyéni különbségekkel — fejlődik ki lassan-lassan a beszélő képesség is. A gyermekek központi idegrendszerének működési gyengeségére utal nagy alvási szükségletük is. Az első hetekben kb. 20 órát alszik a csecsemő és még az első év vége felé is 12—14-et. liömérsék. A csecsemők és fiatal gyermekek hőinérsékét a végbélben mérjük tiszta, fertőtlenítő folyadékkal lemosott hőmérővel. A végbélhőmérőzésre a hőmérőnek 3 percig a végbélben tartása elegendő. A hőmérőzés a csecsemő oldalfekvésében történik. Az újszülöttek hőmérséke valamivel magasabb az anyáénál: ST’S0—38’C az első fürdő előtt, a fürdő után csaknem egy fokkal lejjebb száll a hőinérsék, 24 óra alatt azonban ismét felemelkedik 37’0°—37’5°-ig. Egészséges szopós csecsemőknek egyik legfontosabb tulajdonsága az ú. n. monolhermia, azaz hogy hőmérsékük csak nagyon kis határok közt ingadozik, 0‘1—0'3°C az esti és reggeli hőinérsék közti különbség; Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai.
