Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
Az intubatiót követő heges gégeszűkületekről és heges gége-elzáródásokról
AZ 1NTUBATIÓS TRAUMÁRÓL 89 badon légzik. Április 19-én már a második számú tubus volt átvezethető. Ezentúl a gyermek két héten keresztül naponként intubáltatik eg}'-egy félórára; extubatio után a légcső-canule mindannyiszor vissza- helyeztetik. Május hó közepén tubusokkal a gége már annyira tágult^ hogy a eanule végleg eltávolítható. A kórházat 1893. junius 18-án teljesen kitágult gégével, tökéletesen gyógyultan hagyja el. Alkalmam volt azóta a gyermeket újból látni; a fiúcska azóta sokat fejlődött, a hang kis mértékben fátyolozott ugyan, de orőteljes. A kórházból történt távozása óta légzési zavarai egyáltalában nem voltak. 2. líeges gégessülciilet. S. Mária, két éves, gyengén fejlett leányka felvétetett 1897. évi julius 18-án a kórházba. A súlyos diphtheriás alapú stenosis rögtöni intubatiót tett szükségessé. Miután augusztus 2-áig, vagyis összesen 302 órai intubatio után sem sikerül a végleges extubatio, sec. tracheo- tomia végeztetik. Augusztus 12. és ‘J2-én, továbbá szeptember hó 1-én a próbaintubatio akadálytalanul sikerül; időről időre a kaucsuk-canule külső nyílása dugaszszal láttatik el s a beteg száján át eléggé jól légzik. Szeptember hó 13-án bedugaszolt canule-lel alig tud légzeni s csak a legkisebb 0’Dwyer-tubus vezethető be a gégébe, a cricoidealis gyűrűnek megfelelöleg kifejlődött heges szűkület folytán. Bennfekvő tubussal a beteg jól légzik ; 27 órai bennfekvés után a fekvő tubus a korának megfelelő nagyságú tubussal cseréltetik fel. Szeptember 27-én egy óra hosszat voty extubálva, míg 29-én lJ/2 óra hosszat tűrte az extubatiót. Október hó 1-én egy óra hosszat van meg tubus nélkül, míg október 3-án már 22 órán át hagyhatjuk extubált állapotban. Ezután még 18 óráig volt in- tubálva ; október hó 6-án végleg extubáltatik. Időközben a trachealis seb tökéletesen gyógyult. A gyermek légzése Síráskor olykor még kissé hangos, csakhamar azonban teljesen normálissá válik. Hangja csak kissé rekedt. 1897. október 17-én gyógyultan bocsáttatott haza. Gyógyulás állandó, miről ismételt bemutatás által győződtem meg. 3. Heges gégezáródás. K. Margit,x 2I/2 éves leányka, 1894. november 30-án torok- és gégediphtheritis tüneteivel megbetegszik, minek folytán a gyermeknél serumkezelés és intubatio vétetik alkalmazásba. A kis betegnél a diphtheria kedvező lefolyást vesz, a tubus végleges eltávolítása azonban deczember végéig sem sikerül a gégében fejlődött fekélyződés folytán (a tubus a gégében összesen körülbelül 400 óráig feküdt). A gyermek, ki vidéken kezeltetett, deczember 29-én felhozatik a kórházba, másodlagos légcsőmetszés végett. A műtét sima lefolyású, canule-lel a beteg jól légzik. Január 16-án morbilli fejlődik, melyet csakhamar súlyos 1 Ezen esetemről hasonlóképen már moszkvai előadásomban referáltam.
