Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)

IV. Bókai János dr.: Heveny savós izületlobok bárányhimló után

62

letlóbok lefolyására hatással nem bírt, addig itt salicylsav adagolása mellett tényleg javulás állott be. Csakhogy ezen érvelés elveszti erejét akkor, ha visszaemlékezünk arra, hogy a salicylsav esetünkben czélzatosan csak a láz csökkentése czéljából nyujtatott s a mint a láz másnapra engedett, daczára a még eléggé intensiv izületfájdalmaknak, a gyógyszer adagolása félretétetett. x)

A fenntebbiek alapján azt vélem, jogosultnak tarthatjuk, bár csak egy eset alapján, a synovitis acuta serosa multliplex 'post varicellam felvételét, s az izületloboJcat esetünkben analógnak tarthatjuk azon sávos synovitisekkel, melyek vörhenynél, kanyarónál, diphther iánál, variolánál stb. észleltettek.

Hogy váljon a serosus synovitiseknek subacut alakja s a genyes iziiletlobok, ép úgy, mint pl. vörheny folyamán, bárányhimlő után is előfordúlhatnak-e, a jövő észlelés fogja megmutatni. Mindezen heveny fertőző kórok több tekintetben rokon természetéből joggal arra következtethetünk, hogy e feltevésünk a jövőben beigazolódik, bár a varicellánál mindenesetre nagyon is számba veendő, hogy ezen kórfolyamat a rubeolával együtt a legenyhébb valamennyi heveny fertőző kór között s így utóbántalmak fellépése itt bír legkisebb valószínűséggel. *)

*) Különben H. Ashby (Manchester) a salicyl hatásáról a vör- henyes iziiletloboknál a következőkép ír (Lancet 1886. I. p. 970): „It is difficult to estimate its effects on a disease which is, as a rule, so fugitive as scarlatinal synovitis; and I an inclined to think that, in some cases, ivhere the patient was quickly face from pain, this was only the natural course of events, and tvas not due to the treatment employed.“