Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
IV. Bókai János dr.: Heveny savós izületlobok bárányhimló után
59 szén normalis volt, s a szív részéről physikalis eltérés nem volt észlelhető. Azóta a leányka egy ízben tüdőlobbal képezte észlelésem tárgyát s ekkor a szülők nyilatkozata alapján con- statálbattam azt, bogy az izületlobok, a kórházból való távozás óta nem léptek fel. A szív ez alkalommal is teljesen intactnak találtatott. A közlött esetben, miként láttuk, synovitis serosa acuta multiplex jelentkezett három héttel a báránybimlő fellépése után. Az izületlobok kifejlődését heveny veselob előzte meg nehány nappal, s a nephritis tüneteinek jelentékeny javulása mellett fejlődött több nagy Ízületben a synovitis serosa. Az izületlobok két csoportra oszolva betegedtek meg. csak alig nehány napi különbséggel. Mindkét izületcsoport megbetegedését erős hőemelkedés vezette be, mely azonban rövid tartam után láztalan állapotba ment át. Az iziiletlob tünetei energikusabb orvosi beavatkozás nélkül visszafejlődtek; szívbelhártya-lob tünetei a betegség tartama alatt nem észleltettek s az izületlobok nem recidiváltak. Talán még emlékezetében van az igen t. tagtársaknak, hogy abpestimagy. kir. orvosegyesületben az utolsó években *) két értekezést tartottam, egyiket a vörhenyes izületiokokról, a másikat pedig a diphtheria folyamán fellépő synoviüsekröl. Nem akarom e helyen a nevezett értekezések tartalmát ismételni, csak azt kívánom megemlíteni, hogy második értekezésemben azon nézetnek adtam kifejezést, hogy a vörhenyes izületlobok- hoz hasonló természetű folyamatok valamennyi heveny fertőző kór folyamán felléphetnek, csak eltérő gyakorisággal. Hogy a diph- theriára ez áll, azt úgy hiszem sikerült bemutatnom előadásomban, s hogy a vörhenyes synovitiseknél általam megkülönböztetett alakjai kanyaró és variola folyamán szintén felléphetnek, azt irodalmi ismereteim alapján kétségtelennek tartom. A varicellára nézve észleletemmel eddig egyedül állanék s mielőtt még a synovitiseket fentebbi esetünkben a bárányhimlő utóbántalmának merném nyilvánítni s azokat a vörhenyes izületlobokkal analog megbetegedésnek tarta') 1885. január 10-dikén és 1880. ápril 10-dikén
