Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
II. Bókai János dr.: A vörhenyes izületlobokról
40 knüpft dann mit ihren Manifestationen an gewisse lebhaft ausgebildete Symptome des Scharlach an, welche sie nun in ihrer Art protrahirt." c) Sávos vörhenyes izületlobok, melyek rövidebb-hosszabb idő lefolyása után genyedö folyamatokká változnak át. (11. és 12-dik eset.) Ezen átváltozást a régibb szerzők közülx) Bonnet nem tartja valószínűnek, s azon véleményben van, hogy a vör- he'nynyel kapcsolatosan fellépő izületlobok, ellentétben a variolás synovitisekkel, a genyedésbe való átmeneteire nem birnak hajlamossággal. Barthez és Rilliet szintén nem láttak ily lefolyású eseteket, a lehetőséget azonban nem tagadják, s Du chateau, Kennedy és Trousseau-ra hivatkoznak, kik hasonló észleletekről akkor már tettek közléseket. Az újabb szerzők közül Bohn és Henoch ezen eshetőséggel bőven foglalkoznak, s mindketten megegyeznek abban, hogy a savós izületlobok ezen átváltozása genyes synovitis-szé csak ritkán, s úgyszólván kivételesen fordúl elő. Eseteim között én kétszer találkoztam a szóban levő vörhenyes izületlobokkal, s ezek közül az egyik eset (12-dik eset), melyben sectió is volt megejthető, különösen tanúlságosan mutatja a jelzett átváltozást. Ezen esetemben ugyanis kezdetben csak a jobb kéz- és lábtő fájdalmassága, s duzzanata volt észlelhető, az említett Ízületek bántalmazottsága azonban csakhamar visszafejlődött, s helyettük a bal kéztő lobosodott meg. Ez utóbbi ízületben a lobfolyamat kezdetben a synovitis serosa jellegzetes képét mutatta, a további folyamat alatt azonban las- sankint a purulens iziiletlob jellegét vette fel, s a bonczo- latnál (a gyermeknél egyszersmind terimbeles veselob, s ebből folyó vizkórság volt) a bal kéztő-iziiletben nagymeny- nyiségű sűrű savós genyes folyadék találtatott. Érdekes ez esetben az, hogy a megnyitott jobb kéztő-, s bal lábtő-izü- letben, melyek, mint láttuk, legelőször lobosodtak meg, a ') L. c.
