Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)

II. Bókai János dr.: A vörhenyes izületlobokról

26

kettő belfelületén kiterjedt, sárgás-zöldes, vastag izzad- mányréteg tapad. A nyak mindkét oldalán, az állszöglet mögött kisebb diónyi. tömött, fájdalmas mirigydaganat tapintható, mely fölött a bőr halavány, s redőbe szedhető. A mellkasi- és hasi szervek, a kisfokú lépmegnagyobbodást leszámítva, physicalis eltérést nem mutatnak. A székletétek gyakoriak, hígak, vizesek, bűzösek. A vizelet sötétsárga, zavaros, fehérnye benne nem észlelhető. A légzés középszámú. egyenletes, nem stenotikus. Az érütés szapora, rhyth- mikus, elég telt. A felvételi végbél-hő: 39-70 C. A gyermek eszmél. Felette nyugtalan: izgatottan hányja-veti magát az ágyban. A nyújtott tápszereket, tejet, levest elutasítja. Erősen szomjazik. Hangja rekedt, s a nyelés kissé nehezített.

A vörheny-kiiteg a felvételt követő harmadik napon halavánvúlni kezd. a láz azonban nem csökken, s a közérzet nem javul. A torokür állapota, a szorgos helyi és általános kezelésnek daczára javulást nem, sőt rosszabbúlást mutat, amennyiben a jelzett tonsillaris izzadmány területen kívül az uvula bal felén is látható mintegy kis lencsényi szenyes csapadék-réteg. A jobb állszöglet mögötti mirigydag nagyobbodik. fájdalmas lesz, a fedő bőrfeliilet pedig halavány vere- ses színt nyer. A rekedtség annyira fokozódik, hogy a gyermek hangja elveszti csengését, s beszéde suttogó lesz. A tüdőben rendellenesség nem találtatik, s légzési nehézség nem észlelhető.

Január hó 26-dikán a kiiteg teljesen elhalaványúl; a magas, esténkint 4<>00 C-t rendszerint túlhaladó láz azonban folyton fennáll. Az isthmus fauciumot képező képletek, a mandolák. a garatívek, s uvula nagy kiterjedésben szenyes, zöldesfehér, szalonnás fényű, összefüggő izzadmányréteg által fedettek. A gyermek, ki mellesleg mondva, alig vesz magához táplálékot, igen bágyadt, szemlátomás fogy. gyengül és apathikussá válik. A kezdeti bélhurut javulás után újból kiújul, s a székletek igen gyakoriak, felette bűzösek, szenyes színűek, vizesek. A jobb állszöglet alatti daganat felett a bőr élénk veres színt nyer, a daganat lágyúlni kezd, s körűl- írtan hullámzás constatálliató.

Január 31-dikén, tehát a megbetegedés 14-dik napján a