Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
VIII. Szegő Kálmán dr.: Adatok a garatdiphtheria polymorphismusához
Ill tathatnak. Be távol áll tőlünk azon nézet, hogy a tonsillitis follicularis és egyéb anginák szórványos. gyakran recldiváló alakjait hasonló aetiologikus momentumra vezessük vissza. Azt hiszszük. hogy bizonyos körülmények közt diphtheriás infectió egyéb aetiologikus momentumokból eredő s makros- kopice ez utóbbiakkal teljesen megegyező torokelváltozásokat hozhat létre. Hogy melyek azon körülmények, melyek közt a diphtheria ezen polymorplrsmusa előfordul, az még kérdéses. A jól körülírt epidémiák, családi vagy házi ende- miák. különösen alkalmasak ezen kérdés tanulmányozására. Lehetséges, hogy a beteg kora mellett a tonsilla megváltozott structurája is (hypertrophia és hegesedés) szerepet játszik. Hogy valljon a Löffler-féle bacillus ez esetekben is kórokozó hatányként szerepel-e, a fölött a jövő van hivatva dönteni. Mielőtt eseteink leírására áttérnék, érdemesnek tartom egy, a miénkkel sok tekintetben megegyező észlelet felemlítését. melyet Mou illőt a dublini „Journ. of Medic.“ 1887. áprilisi számában közölt. Egy leányiskolában hol 24, 3 — 16 éves gyermek nyert teljes ellátást, diphtheria-endemia ütött ki. A 24 közül 14 betegedett meg és ezek még négy másikat ragályoztak. A 18 közül 3 általános sepsis, 1 larynxstenosis tünetei között halt el. Négy diphtheriás hártyák expectorátiója után fel- gyógyúlt és egy, hat hónapig tartó szemhüdésben és para- plegiában szenvedett. Ezeknél a toroktüneteket nyaki mirigyduzzanatok is kisérték. Tiz esetben csak tonsillitis follicularis volt jelen s ezek közül egynél a garathüdés tünetei is kifejlődtek. A reconvalescentia mindegyiknél fölötte hosszas volt. ■ Ezen leírás érdekes és tanulságos példáját szolgáltatja a torokdiphtheria vegyes alakjainak és a tonsillitis follicularis esetek közül az eg}riknél fellépett garathüdés, ezen enyhe esetek aetiologikus momentumára is világot vet. Azon ellenvetés, hogy vájjon a hátsó garatürben nem volt-e mégis diphtheriás felrakodás elrejtve, mely az észlelő figyelmét elkerülhette és nem volt-e a tüszős mandolalob csak esetleges mellékmegbetegedés, tekintve a mi hasonló észleletein-
