Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)

Függelék

FÜGGELÉK.

79

tályogot találtam. Erősebb ujjnyomásnál barnás geny ömlött a gyermek szájából és orrából. Ismételt kiürítés után a légzés és nyelés kissé szabadabbá lett, a kékkór (Cyanosis) és a szunykór azonban nem enyészett. A liallgatódzás tüdöyizenyőt állapított meg, melyben a gyermek néhány óra múlva el is halt.

Ezen értekezésnek statistikai részéhez még 2 esetet akarok csatolni, melyet jelen dolgozatom beyégzésénél észleltem : az egyik (145-ik eset), nyakcsigolyalob köyetkeztében létrejött másodlagos garatmögötti tályog, mely különféle görvélyes bajokban szenvedő 4 éyes fiúnál fordult elő, ki Május havában került észlelés alá. Ezen esetnél a csigolyalob jelei 3 hó óta, a tályog timetei pedig több hét óta állottak fenn, a nélkül hogy észrevételek volna. Ujjnyomás által a hullámzó garatmögötti tályog jelenlétét biztossággal meg lehetett állapítni, melyet a fej tartásából, a megváltozott hangból és a horkolásból már az ujjvizsgálat előtt is gyanítottam.

A másik (146-ik) eset önszenvi garatmögötti tályog, mely egy görvélyes 3 éves leánykánál fordult elő, ki Május yégén került észlelés alá; a kórelőzmény a tályognak félheyeny fejlődése mellett szólt, mely Május 30-ikán megtekintés alkalmával, Schmitz féle fedett késsel igen egyszerű módon fölnyittatott; belőle mintegy 2 evőkanálnyi geny ürült ki. Május 31-iken a leányka igen jól érzé magát, szabadon nyelhetett, jól aludt és könnyen légzett. A szemmel látható szürtsebböl még kévés geny szivárgott.