Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Függelék
FÜGGELÉK. szés utján fölnyittatott; néhány kávéskanálnyi véres geny ürült ki, mire a légzési és nyelési nehézségek alábbhagytak. Hőmér- sék estve 38'6° C. A vörheny halványodni kezd. .Junius 1-én a hőmérsék 38-4° C.; geiles kifolyás a bal fülből, mely az alsó állkapocsszöglet tájára gyakorolt nyomásnál fokozódik; hasmenés. Junius 2-ikán hőmérsék 40° C.; a tályognak felső része ellapult, alsó része még kidomborodott; kiürítés ujjnyomás által; a fej még mindig hátrafelé van húzva; a genyes fülfolyás fennáll. Rendelvény: Salep-főzet timsóval. A beteg állapota junius 6-ig kevéssé változik; ekkor száraz rövid köhögés jelentkezik ; a jobb lapcsont alatti tájon kis liólyagcsás szörtyzörejek, gyönge sejtes légzés; Junius 8-ikán erős tompulat, hörgi légzés; folytonos nagyfokú láz. A liurutos tüdőloh Jünius 11-ikéig az egész jobb tüdőre kiterjedt; a bal tüdőben kiterjedt hurut. A garat nem mutatott roszabbulást. — A gyermek Junius 11 -ikén estve az összeesés tüneményei közt meghalt. A bonczlelet fontosabb pontjai következők voltak: a garat felső két harmadának garatmögötti kötszövetében körülbelül 12, borsó- egész bab-mekkoraságu tömött szürkés-vöröses nyirk- m irigy, mezeknek nagyobb száma a bal középső garatössze- huzó-izom (Constrictor pharyngis medius) táján volt elhelyezve. Ezen baloldalt székelő mirigyek egyike alig lencse-mekkoraságu, halványsárga részletet mutatott, mig a többiben csak apró, fehér, vértelen foltok voltak láthatók. A mirigyek tömör kötszö- vet által a gerinczoszlop mellső hosszú szálagához voltak rögzítve. A hátsó garatfalon, a középvonaltól balra, a jelen volt tályognak megfelelőleg néhány mlmtr. vastag dudor, melynek közepén 6 mlmtr. hosszaságban a bemélyedt beszúrási hely volt észlelhető. A jobb tüdő egészen vértelen, tömör, száraz, szemcsésedett, részben halványpiros, részben szürkés-sárga. A jobboldali alsó leben}’ mellhártyája vékony rostonyahártyával fedett. A bal tiidö duzzadt, vérszegény, véres savóval beszürem- kedett, kivéve az alsó lebeny hátsó részét, mely összeesett, lég- telen vagy légszegény, vérdús és kékes színezetű volt. /7
