Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Különzeti kórisme
KÜLÖNZETI KÓRISME. 41 tünemények is mutatkoznak, de ritkán oly mérvben, mint az önszenvi tályogoknál. A nyak megvastagodik, oldalrészein, a csigolyabántalom székhelye szerint, majd magasabban, majd mélyebben, rendesen a mélységben, kezdetben keményded, azután puhább daganat tapintható, mely fölött a lágyrészek az esetek egyikében magasabb hőfokot, szederjes színt és jelentékenyebb fájdalmasságot mutattak. A genygyülemnek a szomszédos liasadéküregekbe való kiterjeszkedése következtében a tályog falainak feszülése a garatban itt sem szokott oly nagyfokú lenni, mint az önszenvi tályogoknál. Az általános tüneményeket, melyek a csigolyabántalom fokától és kiterjedésétől függnek, e helytt mellőzöm, és ezeknek bővebb fejtegetését illetőleg Dr. König és Dr. Demme Rudolf dolgozataira utalok. Ezek után még néhány szót kell mondanunk az erőművi behatás által előidézett garatmögötti tályog tüneteiről. Ezen tályogoknál a kezdetleges tünetek a sérülés minőségétől és helyétől fognak függni; a tályognak korábbi vagy későbbi föllépése pedig a garatszervek lobosodásának fokától függ. Minthogy nekem csak egy ily esetem fordult elő, a tünetek részletezése helyett, magát az esetet közlöm a függelékben rövid kivonatban. KÜLÖNZETI KÓRISME. Mindazon adatoknak, melyek a különzeti kórismére vonatkoznak, legnagyobb részét már az egyes tünetek tárgyalásánál érintettem. Ismétlések elkerülése végett ezen pontnak ismételt terjedelmes fejtegetését ezúttal mellőzöm és csak a tények rövid egybefoglalására szorítkozom. Ha a vizsgálatot a fennebb leirt módon végezzük és minden egyes tünetet kellő módon tekintetbe veszünk, akkor bármily összetévesztést nem tartok könnyen lehetségesnek. A bántalom kezdetén kételyek támadhatnának az iránt, hogy vájjon egy
