Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Kór-oktan
KÓR-OKTAN. 21 jelenléte állapíttatott meg. A tüdőlob viszonyát a tályoghoz alább fejtegetendem a garatmögötti tályogok lefolyásának taglalásánál, a hol egyszersmind ezen viszonyra vonatkozó kóresetet is közlök. Az arczhüdés (Paralysis facialis), mely 3 esetben észleltetek, a garatmögötti tályog következményi tüneményének tekintendő. Félreismerlietlen a száj- és garatüreg helyi bántalmának befolyása a szomszédos nyirkmirigyekre; — a száj- és garatüregnek gyermekeknél mutatkozó gyakori megbetegedése tehát lehetségessé teszi a feleletet azon kérdésre : hogy garatmögötti tályogok miért fordulnak elő gyakrabban gyermekeknél, mint felserdűlteknél ? A kezdetben néha észlelhető garatlobot (Pharyngitis), melyből első értekezésem szerkesztésekor közvetlenül származtattam az önszenvi garatmögötti tályogot, azt képzelvén, hogy a lob a nyákhártya alatti szövetre átterjed s itt tályogképződéshez vezethet, mai felfogásom szerint — miként ezt a kórszármazási adatokban fejtegettem — csak a garatmögötti nyirkmi- rigylobok közelebbi okai egyikének tekinthetem. A garatlob ezen lobokhoz ügy viszonylik, mint pl. a nyakszirten, a tarkón jelentkező izzag az ezen tájon fekvő szomszédos, felületes nyirkmirigyek duzzadásához és lobjához. — Hasonló módon magyarázom a garatmögötti tályogok föllépését vörhenynél is, melyek, mint már említettem — azon esetben áttéti, evvéri jelleget mutatnak, hogyha keletkezésük okát roncsolékos evvé- rüség képezi. Vörlienyben szenvedő 664 beteg közt csak 7 esetben — 1,05% észleltem garatmögötti tályogokat; ezen 7 eset közül 1 áttéti jellegű volt, a többi pedig a kórlefolyásban nem különbözött az önszenvi tályogoktól. Ha a taglalt oktani adatokat röviden összefoglaljuk, ez esetben a legfontosabb mozzanatok egyike gyanánt az élet kor tűnik föl, minthogy az önszenvi garatmögötti tályogok legnagyobb száma az életkor első 24 havára esik. E helytt
