Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Boncztan és kórszármazás
14 BONCZTAN ÉS KÓRSZÍRMAZÁS. melyekben csak a szülők kijelentései szolgáltatnak tökéletlen és elégtelen felvilágosítást. Görvélyes nyaki mirigyek elgenyedése alkalmával jelentkező garatmögötti tályog igen könnyen tekintethetnék másodlagosnak, holott tulajdonképen elsődlegesnek tekintendő, mely görvélyes talajon, a nyak felületes nyirkmirigyeinek már folyamatban lévő elgenyedésénél a mély garatmögötti nyirkmirigyek hasonló elgenyedéséböl származik. Ezelőtt rövid idővel — 1876. Január havában — volt alkalmam, egy 7 hónapos fiúnál számos nyaki mirigy elgenyedése, s a jobb oldali tályogok ismételt műleges felnyitása után, egy baloldali önszenvi garatmögötti tályogot észlelni, melyet a garatban mesterségesen kelle felnyitnom. Ezen sülyedési tályogok száma mindenesetre igen csekély, tekintve a nyaki nyirkmirigyek gyakori görvélyes megbetegedését, — melyek száma intézetünkben ezrekre rúgott 22 év alatt, — tekintetbe véve továbbá a nyakon előforduló más genyedési folyamatokat is, melyek szintén csaknem mindennapi tünemények. A másodlagos garatmögötti tályogoknak egy másik neme a nyakcsigolyák genyedési folyamatából veszi eredetét. Ezen tályogok létrejövetele Henke boncztani vizsgálataiból (i. li.), továbbá König (i. h.) és Dr. Soltmann Ottó1 kísérleteiből kiderül. A gerinczoszlop nyaki része lobos bántalmának már kezdetén is arra kell gondolnunk, hogy a betegség lefolyásában garatmögötti tályog jöhet létre. Ennek föllépése természetesen attól függ, hogy a lobos bántalom a felső vagy alsó nyakcsigolyákban székel-e, továbbá hogy a gerinczoszlopnak melyik része van megtámadva, végre hogy a genygócz garatmögötti tályog képződésére nézve kedvező helyzettel bír-e ? — A hol ezen ked1 Jahrbuch für Kinderheilkunde. Újabb, VII. évfolyam, 3. fűz. 1874. »Die Ausbreitungsbezirke der Congestions-Abscesse bei Spondylar- throcace«.
