Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

IV. Könyv. Az ember szaporodása - Nemződési közegek

Nemződés, szaporodás.

789

böztetni. 1. A megtermékenyítést vagy a tulajdönkép eni nem zést, mely által egy önálló életösztön ébresz- tetik föl a női ivai'terményben vagy nemzőanyagban, mely fölebresztés úgy eszközöltetik, hogy a hím és a nő ivaruk szerint érintkeznek. A termékenyülés föltétele legközelebb abból áll, hogy az érett (sejt- vagy szálcsa-tartalmú) ondó a szintén érett petére hat. Ma már, úgy látszik, meg van állapítva, hogy a két nemzőanyag csupa érintkezése a nemzésre még nem elég, hanem hogy ondósejteknek valóban be kell a petébe katniok. A megtermékenyülés nem csak az illető petében, hanem a nő egész testében feltűnő változásokat idéz elő (l. utóbb). — 2. A megtermékenyült pete elhelyezése olyan helyre, melyben fiók példánynyá fejlődhessék. Az asszonynál a pete a petényböl a méhkürtbe jut, s ez szállítja tovább a méh felé és végre rendesen a méhbe. Megtermékenyülése után csak 8-ad vagy 14-ed nap múlva jut hiszem szerint oda. — 3. A költés, vagyis a fiók példánynak kifejlődése a méhben. Erre embereknél 9 naptári vagy 10 holdjárási hónap kell (40 hét vagy 280 nap) — 4. A születés, vagy is a fiókpéldánynak külön- szakadása az anyalény szervezetétől. Ez megesik az anyaméh összeszorulásánál fogva, mely több kevesebb (vajúdási) fájdalommal van összekötve. Születéskor a peteburok megreped, s a magzat kilép belőle. Miután a magzat a mé- het már elhagyta, a pete-burok is el megy utána azélni megszűnt méhlepénynyel vagy sziileppel együtt. (A méhlepény számos véredényekből álló képlet, mely által a pete és a méh, az anya véredényei a magzatéival közlekednek.)

Hói ivarszervek.

Az anyalény (nő) szaporodási szervei munkásságuk tekintetéből eklcép osztatnak fel: 1. csira készítőkre (ilyen a két petény), melyekben az anyalény nemző anyaga (a pete) képződik és érettségre jut; 2. csira szállítókra (ilyen a