Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
IV. Könyv. Az ember szaporodása - Nemzés, szaporodás
786 Ivaros nemződés. találkozunk, melyekhez hol egylaki, hol kétlaki családok tartoznak. Az ázalagok, az örvénykék, a tüskebőrüek, a gyürünyök alkalmasint sorban egylakiak; ilyenek többnyire a habarczok is. A kétla- kiak közt vannak olyanok is, melyeknél a hím- és nő-példányokon kívül vannak még ivartalanok is, (például a méhek családjában a dolgozók). A nemződés közegei bizonyos szerveknek (a csira-mirigyeknek) a vérből kiválamodott terményei, nem pedig az élő lénynek vagy az élő lény egyes szervének kiegészítő részei mint a rügyek. A nemződés apa- vagy hím-közege a termékenyítő állomány, mely ha folyékony, ondónak is neveztetik, mely csak a nemi érettség szakában (némely állatoknál csak a párzás-vágy idején) és mindig csak akkor hat termékenyitőleg, mikor az úgynevezett ondószálcsák vagy ondósejtek (spermatozoa) nagy izgé- konyságukkal kifejlődnek benne. E górcsövi szálcsák azonban korántsem állatképletek, mint görög nevük után némelyek vélekednek, hanem fonalkás sejtek, s ennélfogva magyar nevök ondósejt, vagy ondószálcsa, vagy ondószemcse (a növényeknél hímporszálcsa) jobban megfelel a valóságnak. E sejtek különböző lényeknél alakra és nagyságra nézve különböznek. Nagyjából a következő főalakokat lehet megkülönböztetni: hosszúkás gömböt hosszú szállal (az embernél s az emlős állatok legtöbbjénél); — körte alakú gömböt és szálat (sok emlősnél); — hengerded gömböt és szálat (sok madár-, hal- és hüllőnél); — csavarszerün tekerődző gömböt és szálat (éneklő madaraknál és czápáknál); — hajszál alakú gömböt (a pu- hanyok, rovarok és férgek többjénél). — A nemződés anyavagy nő-közege — a petényben keletkezett pete (tojás), s ez, mielőtt megtermékenyülne, minden állatnál egy-szerkezetű. Látunk ugyanis az állatok különbsége szerint különböző nagyságú gömböly- ded hólyagcsát, melynek burokja sárnya-hártyának neveztetik, üregje pedig szemcsetartalmu s kisebb nagyobb mennyiségű folyadékkal (sárnyával, sárnyatekével, tojás sárgájával) van megtöltve. A sárnyában, melynek szemcséi nem egyebek mint finom szemcséket és zsir cseppecskéket tartalmazó sejtek, a többi közt egy vilá
