Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - A különböző életkorok
Közép- és aggkori betegségek. 777 E korban nagyon is gyakori tünemény a gyom or görcs is (1. 580. 1.), mely vagy igen nagy vérszegénységnek, vagy pedig gyomorfekélynek a kórjele, s melyet meleg, big, nem izgató, de tápdús élelmezéssel megszüntethetni legjobban. — Előfordulnak egyébiránt, kivált a bőrnek nagyobb fölhevelések utáni meghűléseiből (vadászat, táncz után) csúzok, lobos szív- és tüdő-betegségek (1. 625. 1.) valamint a lélekzési készülék bántalmai is köhögéssel (1. 621. 1.). Megtalálja ezen életkort a hagymáz is (1. 556. 1.). YI. A középkor (1. 497. 1.) lehetne az élet legegészségesebb korszaka, ha csak legtöbben nem élnének úgy a mint élniök nem czélszerű. Legtöbb kórt idéz még is elő a rendszeres mozgás hiánya és az élelmi szerek meg szeszesek túlbö élvezése. Ezek egyszersmind okai a korai vénülésnek is. (A testgyakorlat a test ifjúságának fenntartója). — Férfiaknál e korban főleg altesti bántalmak- kal találkozunk t. i.: aranyérrel (1.670. 1.), köszvénynyel (1. 588. 1.) és csúzzal (1. 585. h). Az asszonyokat az anyaméh szénv (1. 608. 1.) gyötri leginkább. VII. Az aggkor, (1. 499. 1.) melynek rendes állapotát (a sencrtus ijosa morbus szerint) a minden szervben tapasztalható kor-okozta változásoknál fogva, a kórjelenségek képezik: étel italban elkövetett kihágások, meghűlések és hideg tisztátalan levegőnek beszívása, valamint túlságos testi és szellemi erőködések által könnyen megszerzi magának különösen a következő bajokat: hüdést (1. 615- 1.) köhögési betegségeket nagy lélekzet-szorulással (1. 642. 1.), gyomor- és bél-hurutot étvágytalansággal, highassal vagy dugulással. Az aggember, ha jó egészségben kiván maradni, kövesse az 502-ik lapon adtuk szabályokat.
