Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - Agy- és szellemkórok
Agy- és szellem-kórok. 749 e mellett a gyermek akaratát támogatni kell, a ferde ge- rinczoszlopot nyomogatva és tologatva. J. J. Az egyes csontok és Ízületek sérülései- és betegségeiről 1. a 73., 78., 80. és 83. 11. Agy- és szellem-kórok. Az agy, (1. 140. 1.) — vagyis a szerv, melynek segélyével van öntudatunk és kedélyünk, mely mi bennünk érez, az érzékekre tett benyomásokat számba veszi, s melyből indul a hatás kifelé mint akarat és önkényes mozgás, — e sokféle tevékenységében nem ritkán háborgattatik, s e há- borittatások épen úgy illethetik az agy szellemi mint érzéki, érzelmi és mozgalmi tehetségeit. Ilyen megháboritások vagy magában az agyban végbe m«nt változásokból (agy- és agy- kérbetegségekből) erednek, vagy csak a (megmérgezett s elfajult) vérnek s a rendellenesen felizgatott idegeknek kóros hatásából az agyra keletkeznek. Az agytevékenység megháborodása azután jelentkezhetik: mint szellemkor, fél- rebeszélés (1. 556. 1.), természetellenes álmosság és álomkórság, kábulás és elbódulás, ájulás, alváshiány, szédülés, fejfájás (1. 571. 1.) s általában a legkülönbnemü rendhagyó érzések, érzék-ámulások, (fülzugás és fülcsengés, foltok-, szikrák-, pelyhek-, vagy képek-látása; bizsergés, zsibbadás és barkásság érzése); egyik másik érzék elvesztése, mindenféle görcsök (1. 594. 1.), derme (1. 598. 1.), bénulások, (kivált féloldaliak 1. 613. 1.) , érzéketlenség. Az agytevékenység megháborodásának igen sok eseteiben annak okát (hihetőleg az agyban végbe ment változást) jelenleg feltalálni még nem tudjuk; névszerint nem tudjuk feltalálni a változásokat: a legtöbb szellemi betegségekben, az eskór- ban (1. 596. 1.), a nehézkórban, a mervengésben és derméIII. Könyv. 48
