Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - Golyva
A golyva. 743 tyúkszemek ellen viseljünk nemeztalpat, melybe a tyúkszem befogadására mélyedéseket vájtunk. — A tyúkszem eltávolítására meleg lábfürdöket, vagy valamely tapaszt alkalmazunk szaru-állományának meglágyítása végett, mi ha megtörtént, él nélküli szerszámmal vagy körmünkkel kihúzzuk. A tyúkszem éles késsel való kimetszését hagyjuk ügyes műtökre; mert minmagunk igen könnyen kissé mélyebben vághatván be, ezáltal a megsértett lábon csak bajt, s talán veszélyest szereznénk magunknak. A tyúkszem-műtétnél ugyanis a várt süker a tengely legmélyebb s töl- cséralaku bemélyedésének a bőrhártyából való kiemelésétől függ. A tyúkszem lereszelése csekély és múlandó könnyebbülést nyújt csak. A golyva, vagyis a paizsmirigy daganata (1. 228. 1), ha kissé nagyobbra nő, s a nyakizmok közé vagy a mellcsont mögé szorul, olyan nyomást gyakorolhat a gégére és bárzsingra, valamint a gőgre és a nyak nagyobb véredényeire is, hogy abból rövid lihegő lélekzés, a hang elváltozása, nehéz nyelés, az arcznak kékkóros színe, s a tüdőnek rendellenes tágulása légrekedéssel (asthmával) támadhat. Egyébiránt mivel úgy látszik, hogy a golyva s a tüdővész nem járnak együtt, vagy ha igen, a tüdő vész elég lassú lefolyású: ennélfogva a golyva gyógyítását (iblanynyal vagy hamiblaggal), kivált tüdővészben szenvedőknél csak nagy- óvatosan lehet megkísérteni. Különben is az egyetlen golyvaellenes szer, mely azonban szintén csak egyes igen elszigetelt, de korántsem a legtöbb esetben segít, t. i. az iblany, nem ritkán a test más részeinek is árt (péld. a tejmiri- gyeknek, a peténynek, heréknek), melyek az iblanytól elsorvadnak; de sőt némelykor az egész test is tetemesen megsoványodik utána.
