Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

III. Könyv. A beteg test ápolása - Undorító bajok és szokások

740

A tyúkszem.

halvanyvizegyben napokig fürösztenők, s a szeplőfoltok erre valóban elhalaványodnának is: azok néhány nap múlva még is előfognának tűnni újra. E szerint a szeplő ellen ajánlott minden titkos és nemtitkos szer — nyegleség, s minden fillér, melyet rá költünk, ránk nézve kárba megy. Az egyetlen tanács, melyet adhatunk, abból áll: akadályoztassuk a szep- lők keletkezését az által, hogy az arczot nyáron mindig hűvösen s a nap minden erősebb fényétől távol tartjuk. Minthogy a szeplők festenyét a bőrhártya vére izzadja ki, a vérnek arczunkba való tolulását, tehát arczunknak minden fölhevülését is el kell kerülni; az arczbőrt nem szabad túlságosan hideg kút- (hanem langy folyam- vagy eső-) vízzel mosni, még kevésbé pedig szappannal erősen dörzsölni; a verítéket és bőrfaggyút pedig távolítsuk el, a bőrt napjában többször puha vászonnal szelíden megsimogatván. Természetes, hogy az arczot a napsugaraktól gondosan meg kell kalap és nap-ernyő által ótalmazni. Jót tesz, úgy látszik, az is, ha hűvös vizbe mártott sötétszinű vékony kelmét borítunk többször napjában arczunkra. Vannak, kik állítják, hogy ha mustárpéppel vagy kőrisbogár-tapaszszal az egész külhámot szeplőstül lehúznók, a szeplő nem fogna ismét egyhamar megjelenni. Azonban igen könnyen megeshetnék az is, hogy a bőrhártya mindenütt, hol a külhámtól megfosztottuk, utóbb egészen megbámulná.

A tyúkszem ott képződik, hol a bőrt a lábbeli szorítja; mert csak hosszantartó nyomás és surlás okozza a szaru-szerkezetű külhámnak ezen ék-alaku megvastagodását, különösen ott, hol a bőr szorosan és zsírpárna nélkül fekszik valamely csont-orom fölött. Ezért ül is a tyúkszem leginkább a lábújjak, főleg a kicsinynek hátán, s a lábujjak második ízülete fölött, valamint a láb nagyújjának a bütykén. Találhatni azonban nem ritkán tyúkszemet a