Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
Az emberi test alkata. 61 emésztés szerveinek, tetemes ellentállási képesség, nagy testi és szellemi erő itt rendesen együtt vannak. A testalkat erős, hanem inkább szikár és izgékony mint nehézkes; az egyes részek szilárdak, az izomrendszer erősen ki van fejlődve; a fejet széles homlok, hegyes, többnyire hajlott orr, nem nagy száj, előrenyuló áll, sötét villogó szemek, tömött fürtös haj teszik feltűnővé; a nyak rövid, a nyakszirt (tarkó) vastag, a váll keskeny, a mell széles, a testbőr sárgásbarna. Az üterek lüktetése teljes, a lélekzet erős, a hang csengő és harsány, a beszéd sebes. Az epés vérmérséklet legélénkebbül kifejezve leginkább a közép életkorban, férfiaknál és déli éghajlatok alatt, nemzetségileg pedig a spanyolok-, olaszok- és kor- sikaiaknál találtatik. 2) A feketeepés (melancholicus) sürü-, nehézkes-vérű, magában tevékeny s kitartó vérmérséklet (a fej munkássága és önérzet jellemzik), nem könnyen indul, de visszahatása erélyes és fáradhatlan. Vérképződése, vedlése és vérujulása akadékos és tökéletlen. Az agy és gerinczagy erősek, ellenben a mell és has belrészei kevésbé vannak kifejlődve. E vérmérséklet a zsibbatag testalkatnak felel meg (törékeny rostokkal). A fekete epéjii ember többnyire nyúlánk és szikár, izmai gyengék, nyaka és feje magas, szeme nagy, fénytelen, bágyadt, zöldes, érzékei általában erősen ki vannak fejlődve, haja sima, fekete, ar- czának bőre fehér; a gerinczoszlop hosszú, válla keskeny, melle lapos, testbőre sápadt szürkés. Vérkeringése és lélekzése lassú, szava hangtalan, mozdulatai lassúk de nem tunyák. E vérmérsékletet leginkább a közép életkor második felében találjuk, nemzetségileg pedig az angoloknál s keleti népeknél, főkép az arábok- s indusoknál. — 3) A vérmes, (sanguinicus) könnyű vérű, illékony vérmérséklet, (mozgékonyság, ábrándosság, kedélyesség jelzik), könnyen gerjed, mulékonyan hat vissza, vérujhodása túlnyomó, (ennélfogva vére mindig fiatal és izgató). E vérmérséklet az úgynevezett viruló, izgékony-vérmes (ideg- és üteres) testalkattal jár karöltve (rostja lágy). Teste karcsú, arczbőre viruló, gyengéd, puha és fehér; izmai erősek de soványak; csontjai vékonyak; szeme kék vagy barna; orra kicsiny; álla gömbölyded; nyaka hosszú; melle
