Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
44 Az ember szervezete. tatánál fogva a legszabadabb mozgásra képesek. Az ember keze — igen mozgékony hüvelykujja és lágy körmökkel védett egészen egyenesre kinyújtható újjai által tűnik ki. Kezének csodálandó alkotásától elragadtatva már Anaxagoras a legeszesebb teremtménynek mondta az embert, Grálén pedig a föld uralkodójának. Az alsó tagok vagyis lábak, melyek a hátgerinczczel egy irányban nyúlnak lefelé, erős, izmos kerek czombokat, lapos térdkalácsot, domború lábszárat, nyíltan látható térdhajlást, széles sarkot, rövid láb- hajlást, s lapos rövidkörmű, rövid gömbölyded lábujjakat mutatnak. A láb sajátságos alkata és beleillesztése a lábszárba a két bokánál, s általában teste alsó és felső részeinek alakja, mindezek világosan arra mutatnak, hogy az ember függőleges állásra és járásra van hivatva. A láb ugyanis szilárd, elég széles és könnyen mozgó alapot szolgáltat, mely minden baj nélkül a talaj mindenféle hajlásaihoz simul; talpa kis boltivet mutat, mely az izmokat, véredényeket és idegeket a nyomás ellen ótalmazza; lábhajlása, mely különben is annál rövidebb minél magasabban áll az állat a szerves lények sorában, feltünőleg rövid s a lábszárral egyenes szögletet képez, úgy hogy a test egész súlya csak a lábsarka párnájára esik, mig az állatoknál oda esik, hol az újjak kezdődnek. Az ember lábújjai továbbá rövidek s velők fogásra nem valók, mert a nagy újj korántsem oly mozgékony mint a kéz hüvelykújja; ellenben rugalmasak lévén, a szaladást és ugrást jóval könnyítik; rugalmasak pedig azért, mivel hajlító izmaik folytonosan meg vannak feszítve. A függőleges járással végre összhangzik a fejnek alkotása és beillesztése, a törzsnek alakja, főképen a gerinczoszlopé, a mellkasban és hasüregben lévő belek elhelyeztetése, sőt a nemi szervek elrendezése is. Alkotásukra nézve az egész földnek emberei egymással megegyeznek s egy nemet képeznek, mely testi sajátságainál fogva az emlős állatok osztályába tartozik, a négyke- züekhez áll legközelebb, s külön rendet alkot, melyben egyedül áll, s melyet bimannak, vagyis kétkezünek is neveztek. Régibb természetvizsgálók a legmagasabban álló majommal (a simpanzzal) egy nembe helyezték az embert, ki
