Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
Növény, állat. 41 zünk; ott egy ideig mintha megpihenne, azután tökélyéből lassadán ismét veszíteni kezd, mig végre életideje lejár, s életfolyama megszűnt; de érettkorában saját szervezetéhez hasonló szervezeteket segített létre, vagyis elszaporitotta vagy legalább elszaporithatta volna magát. Mert önnemzés, mit hibásan ősnemzésnek, latinul generatio aequivocá-nalc neveznek s mi azt jelentené, hogy anya-szervezet nélkül is csak vegyészeti állományok sajátságos elvegyülése által, mint a szervtelen testek alakulásánál látjuk, szerves lény megeredhet, ilyen öntermődés nem létezik. Növény nem eredhet mag nélkül, de állat sem tojás nélkül. Valamennyi szerves lény alkatra és ebből az alkatból szükségesképen eredő tevékenységeikre nézve szakadatlan lánczát képezik a teremtményeknek, mely láncznak első szemét a legegyszerűbb egyetlenegy sejtből álló növényben ismerjük fel, legfelső fokán pedig az ember áll. Az egysejtű növény és az ember közt középszernek vagy fokok gyanánt a többi növények s az állatok sokasága foglal helyet. Állat és növény közt sehol sincs meredek közfal, hanem mindenütt fokonkinti átmeneteket lehet kimutatni. Ezt tudván, meg nem lephet látnunk, hogy vannak szerves lények, melyekről nehéz meghatározni, a növények sorába tartoznak-e vagy az állatokéba. Erre mutat kettős nevök is, mert egyszer zoophytonnak híják őket, máskor meg phy- tozoonnak, hol a zoon állatot, a phyton pedig növényt jelent, s mind a két névben mind a két szó szerepel. Sőt a szervetlenek országából a szervesekébe is át lehet menni, s a határt nem vehetni egy könnyen észre, mint ezt a lithophyták, nullipórok s burányok (korallok) tanúsítják. A növények a magasb rendű állatoktól leginkább abban különböznek, hogy a növény önként helyéből nem mozdul, s érzése igen kis körre szorul. Mind a mozgást mind a határozottabb érzést az állatnál oly szervek eszközük, melyek a növényben nincsenek meg, t. i. az izom- ésr
