Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
II. Könyv. A testi egészség fenntartása - Az egészség ápolása az életkor különböző szakaszaiban
Csecsemők szellemi nevelése. 463 kellemetlen érzés, mely valamely hiány érzetéből támadván, annak megszűntével ismét megszűnik; azon tapasztalása, hogy bizonyos erőködésre bizonyos eredmény következik, s hogy ilyen hatásokra maga is képes: lassadán azt kezdik vele sejtetni a mit czél, következés és idő folyama alatt szokás érteni. Minélinkább kezdi azután mozgási képességét gyakorolni a gyermek, annálinkább fejlődik ki a nyelve is, s ő eleinte saját módja szerint nevezi el a dolgokat, későbben pedig utánzásnál fogva azon nevekkel, a melyeket ball. Nyelve további kiképzéséhez azután egyéb sem kell, mint hogy másokat halljon beszélni s a tőlök hallott mondatokat utánozza. A csecsemő s általában a gyermek szellemi nevelése ügyében a főszabály ez: Távolits el a gyermektől mindent, a mihez nem jó szoknia, ellenben ismételj vele mindent állhatatosan, a miről akarod, hogy második természetévé váljék. A gyermek szeszélyének, melylyel határtalan önkényre törekszik, soha sem szabad teljes féket ereszteni, hanem fel kell állítani bizonyos törvényt, mely által némely dolgok okos megengedése, másoknak ugyanilyen megtiltása szabályoztathassék; ezáltal fel fog ébredni a gyermekben fokonkint a törvény érzete, melynek engedelmeskedni mindenki kénytelen. Itt lehet egyúttal és pedig a legjobb sükerrel alkalmazni a rósz érzés benyomásait is, különösen gyermekeknél, melyek elevenebb természetüknél fogva élénkebb mozgásra hajlandók, és nehezebben szoknak a mihez szokniok kell. Ezeknél (és pedig már a harmadik hónaptól fogva) sokat lehet néhány komoly szóval és okosan intézett ütéssel elérni, mihez őket különben csak nehezen s hosszú idő múlva lehetne szoktatni. De meg kell gondolni, hogy a verés itt még korántsem létező hibák büntetéséül szolgál, hanem arra, hogy ne szokjék olyan sajátságokhoz, melyeket későbben csakugyan büntetni kellene. Az a gyermek, melyet öntudatának
