Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei

A szerves testek alkatrészei.

37

közt ür támad, a sejtüreg, mely kívülről folyadékot szíván magába, különféle termékek műhelyévé válhatik. A most már kész sejtnek részei a mondottak szerint: a sejtmag, a sejthártya, sejtüreg és a sejt tartalma. A sejtmag a sejt közepében székel, hogy ha a hártya minden oldalról elvált tőle, s ekkor központinak mondják; ellenben oldalasnak, vagy központhagy ónak, ha valahol borítékjához tapad, mivel ez nem vált meg egészen tőle. A sejthártya úgy van szőve, hogy mindenféle folyadék szivároghat rajta keresztül a sejt üregébe és abból viszont ki, de mindig igen szabatos törvényt követve (az endosmosis vagyis szüremléstörvényét), úgy hogy a sejtek segítségével nem csak mindenféle szövetek, hanem más fontos nedvek képződése is lehetséges. Vannak olyan sejtek is, melyeknek belsejében uj sejtek erednek. Amazokat anyasejteknek, ezeket fióksejteknek mondják. A fióksejtek többnyire az anyasejt felpattanásával kiszabadulnak, s a sejtképzés ezen módját benntermőnek híják; máskor a sejt belsejének hosszában vagy széliében keresztfalak támadnak, s igy lesz egy sejtből kettő, négy, sőt több is. E módnak neve a sejtek eloszlása, vagy eldarabolása.

A sejtek további fejlődése. A kész sejt, ha valamely körülmény által el nem pusztul: vagy sejt képében önállólag folytathatja létét, vagy önálló létéből kisebb nagyobb mértékben vészit. Önálló sejteket mindenféle nedvekben úszva találunk, például a vérben, a bélnyirokban t lympha) a tejben, a genyben stb., hol rendesen mind alakja változik, mind vegye. A másokkal szövetkező sejt, vagy hozzájok csak tapad, s ilyenkor vagy szögletes vagy csil- lagalaku, vagy lapuló alakot ölt, s nem ritkán tömör bőrés rostalaku lapocskákká alakul, vagy a szomszéd sejtekkel egygyé olvad s csövek vagy szilárd rostok képződésére szolgál. A sejtmag e mellett vagy egészen elvész, vagy teljes épségében marad meg, vagy maga is megnyúlik s