Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

Szerves állatanyagok.

33

II. Szerves állatanyagok.

Az állat és ember igen közel ugyan azon anyagokból vannak összeállítva, a melyekből a növény is. Ez az oka, hogy a növény az állati és emberi test fenntartására képes. De az állat vagy ember soha sem képes magának ezen anyagokat az elemekből készíteni, hanem kell, hogy már az eledelben készen kaphassák. Az állatanyagok szintén kétfélék: legenytelenek és legenytartalmuak. A legeny- telenek közé tartoznak a zsírok, a méz és a viasz, a tej- czukor és a tejsavany; a legenytartalmuak közé számíttatnak a rostany, a fehérnye, a turany és az enyv.

a) Legenytelen szerves állatanyagok.

A zsir. Ezen állomány az állati és emberi testben nagy bőven van meg, és csak szeneny- könneny- és éleny- ből van összeállítva. Tulajdonságaira nézve a növények zsíros olajával teljesen megegyez. A zsirparányok össze- állását véve tekintetbe, a zsir vagy hig, vagy ragadós (kenőcs- vagyis vaj-sürűségű) vagy szilárd és száraz, (fagygyany és viaszfajok). Az összeállás közti különbség sajátságos zsiranyogokból ered; a hig ugyanis úgynevezett olajany- ból (olein, vagy elain,) a vajnemű a margarinból, a szilárd végre stearinból. E három anyag viszonlagos meny- nyisége határozza meg főképen a zsir minőségét. A zsir íze és szaga ellenben csak esetleges járulékok, melyek mindig más elemek bele-keveréséből erednek. — Állati zsírt eszünk a hús zsírjában, a vajban, tojás sárgájában, halzsirban, és hal-máj-olajban. A megevett zsir átváltozása az emberi testben igen egyszerű. A bélcsatornában, hová a gyomorból jut, az epe és bélnedv segítségével, hová talán a has nyála is járul, oly parányi golyócskákká oszlik szét, hogy az ekkép folyóvá lett s vízzel vegyitett zsir egészen olyanná lesz mint a mandola-tej (emulsio) s ezen hig alla3