Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

30

Szerves alkatok.

saiknál fogva ismeretesek. Az eczet nem egyéb mint sok vizben fölélesztett eczetsav.

A tejsav-erjedés egy neme a rothadási folyamnak, melyre különösen a tejczukor alkalmatos; előállhat azonban olykor kemnye- mézga- és czukor-tartalmú folyadékokban is 30 — 40° R. melegnek, szabad levegőnek és valamely gerjnek hozzájárultával. Ezen erjedés eredménye a tejsavany, mely további erjedés folytán vajsavany- uyá válhatik. A tejsavany legbővebben találtatik a savanyu káposztában s a savanyított ugorkában.

A zsíros olajak, miket a növényország érlel, épen úgy, mint a kemnye s a czukor, legenytelen állagok, s tulajdonságaikra nézve az állati zsírokhoz hasonlítanak. A viznél könnyebbek, a papirost és lenvásznat átlátszóvá teszik, vizben fel nem olulnak, de égényben (aetherben) és felforralt alkoholban igen, s a levegőnek kitétetve lassanként zsírsavakat képeznek. Midőn megégnek olaj képző világitó gáz, vagy egyszerűen olajgáz áll elő. A legtöbb növényolaj két oly zsirfaj vegyületéböl áll, melyek közöl az egyik big, s ennek neve elain vagy olein, a másik ellenben kásás, s neve margarin. — Zsíros olajat találunk különösen magvakban (répa-, repcze-, kender-, mákban,) gyümölcsfa magvakban (szilva-, cseresznye-, alma-, mandola-, mogyoró-, bükkmakk- és dióban), s némely gyümölcsben, (főképen olajfabogyóban). Ezen olajak közöl némelyek vékony rétegekben a levegőnek alávetve átlátszó kemény hártyává száradnak, s ennélfogva olajos festékhez és fénymázhoz (vernice, korcsul firnácz) alkalmaztatnak; mások megsürűdnek ugyan a levegőn, de mindig ragadósak és nyirkosak maradnak, későbben megsavanyodnak, avasodnak, s a mellett élenyt fogyasztanak, némelykor oly hévén, hogy megmelegednek, s ha likacsos, gyúlékony anyagokkal érintkeznek, meg is gyuládnak, (mint olajozott s megszáradás előtt egymásra rakott kelméknél már többször történt). Vízzel oltani égő olajat nem szabad, mert a viz a hőségben