Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

Szervetlen vegyek.

21

pedig az oly borzasztón pusztító raocsárlázt. Ha kevesebb a könneny, ellenben több a. szeneny, akkor más vegy áll elő, t. i. a nehéz szénkönnenygáz, vagy a világitó gáz, vagy olajnemző gáz (nálunk közönségesen légszesznek mondják). Ezt kőszén izzasztás által nyerhetni, s élénk és fényesen világitó lángjánál fogva, melylyel megég, világitó szerül alkalmaztaíik. — A kénkönnenygáz (Hydro- thionsav), mely árnyékszék-csatornákban gyakran támad, büdös tojás bűzét érezteti orrunkkal, s igen szeret fémekkel vegyülni, miket fekete színnel befuttat. — A vilkönneny- gáz szintén büdös mint gyenge foghagyma és büdös hal. Ez magától is könnyen meggyullad, s úgy árnyékszék- csatornákban (pőczékben), mint a gyúlékony mocsárlégben találtatik.

Az Ammoniakgáz legényből és könnenyből áll elő; színe nincs, szaga csípős és a szemet könnyezésre ingerli; ize élesen maró s ennélfogva a lélegzésnek nagyon ártalmas, a levegőben meg nem gyulád, de a vizben nagy mohósággal feloszlik, s ekkor az a folyadék támad, melyet a közéletben szalamia- vagy szalmiak-szesznek vagy csak ammóniáknak hínak. Az ammóniák mint gáz a szervetlen természetben gyéren találtatik, de bőségesen képződik valahol csak szerves legenytartalmu állományok felbomlanak. E gáz, a mily ártalmas az emberre és állatra nézve, annyira nélkülözhetetlen a növény életére nézve, mert a növény az ammoniak-gázban létező legeny segítségével képezi legény- tartalmú állományait. A szabad levegőben mindig jelen van némi kevés szénsavas ammóniák, mert ez azonnal előáll, mihelyt az ammoniakgáz a levegőben ' létező vízzel és szénsavval vegyül. Az emberi testben az ammóniák tisztán csak igen kis mértékben található és pedig a verejtékben és a tüdők kigőzölgésében; savanyokhoz kötve, mint vilsavas és mint szénsavas ammóniák, némely ürülékanyagokban találtatik, milyenek a húgy és verejték.