Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

Szervetlen vegyek.

19

anyagok soká eltarthatok, s nem egykönnyen rothadnak), a konyhasót káposzta, húsok, halak s egyebek besózására alkalmazzák.

A halvhamanynak az emberi testben, úgy látszik, ugyan az a rendeltetése, a mi a konyhasóé. — Szén- és vil-savas szik- éleg (Natron) megvannak a vérben úgy mint a tejben is, s ennélfogva nem lehetnek az emberi testre nézve jelentés nélkül. Hihetőleg a fehérnyés állagok feloldására vannak rendeltetve.

A vilsavas és a szénsavas mész alatt oly két mész-sót értünk, melyek a természetben igen bőven léteznek, s mind az emberre mind az állatra nézve azon oknál fogva nagy fontosságúak, mivel az emberi és állati test igen lényeges részeinek, t. i. a csontoknak előállitására szükségesek. Erre azonban főképen a vilsavas mész szolgál, mig a szénsavas mész az állatországban előforduló szilárd falüregek és tojáshéjak főalkatrészét adja. Egyébiránt a vilsavas mész, mely, úgy látszik, az emberi testen belül szénsavas mészből alakul, az emberi testnek még valamennyi más, úgy szilárd mint hig alkatrészeinek összeállításához is járul. A növényben a vilsavas meszet, melyet gyökerei a földből felszínak, főleg a fehérnyés állagokhoz kötve találjuk; innen van, hogy a gabnafélék és a hüvelyes vete- mények magvaiban nagyobb mennyiségű vilsavas meszet találunk, mint bármely más növényben. — A szénsavas mész, mint mészkő, mészpat, csepegőkő, márvány és kréta a föld kérgének nem csekély részét képezi, s nem egy forrás és kút vizében jelentékeny mértékben van jelen; (az úgynevezett kemény vizekben, melyekből mint üstkéreg, vagy csepegőkő azonnal kiválik, mihelyt a szénsav akár párolgás, akár főzés következtében elillant). Az emberi testben a szénsavas mész majd mindig a vilsavas mész meb lett áll elő, s részint a növény-országból vett tápszerek, részint pedig az ivó viz által jut belénk.

2*