Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Bevezetés

10

Elemek.

találhatni. Innen van, hogy ezek, mikor elrothadnak, sok kénkönleget fejlesztenek, s azért bűzlenek is.

Vilany, Phosphor, (fényvivö). A vilany szilárd, sárgás, viaszlágyságu elem, mely már a lég közönséges melegénél annak élenyével egyesül, s fényt gerjesztve a sötétben láthatólag el-ég. Kissé melegittetve igen élénkül lobog, s a lég élenyével vilanysavvá alakul, mely a növényi, állati és emberi testre igen nagy fontosságú, mert ez mészszel elegyülvén, mint vil-savas mész (1. alább) a mondottuk testek váz-alapját képezi. A vilanyt legbővebben találhatod a csontokban, a fehérnyében, az agy- és ideg-állományban, húsban, borsófélékben és a gabonafélék magvaiban. Könnenynyel elegyülve mérges és igen büdös gázt fejleszt, a vilkönnleget, mely névszerint állati anyagok rothadásánál képződik. Minthogy újabb időben részint mireny helyett patkány-irtó szerekhez, részint pedig dörzsgyufa készítéséhez vilanyt alkalmaznak, ennek mérges tulajdonai már sok embert megrontottak.

Folyany, Fluor. A folyany ismét légalakú, színtelen,, de köttetlen állapotban meg nem őrizhető elem, melyet a természetben mészszel elegyülve Folypat-képen igen gyakran találhatni. Az emberi testben is meg van e vegyület, noha csak kis mennyiségben, t. i. a fogak zománczában és a csontokban.

Meszeny, Szikeny és Hamany = Calcium, Natrium és Kalium alatt három fém-elemet értünk, melyeket, mivel tüstént élenynyel elegyülnek, a természetben tisztán sehol sem találhatni. De még élegeik is, a mész, szikeg és hamag, mivel a savakkal igen mohón elegyülnek, mindig csak sók alakjában fordulnak elő. A mész különösen mint szén-, kén- és vil-savas; a szikeg mint szénsavas (vagy is sziksó, soda), mint sósavas (azaz konyhasó), és mint kénsavas (vagy is glauber-só); a hamag pedig mint szénsavas hamag (köznyelven hamuzsir vagy szalajka) és mint salitromsavas ham-