Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Szamárköhögés
74 Heveny fertőző betegségek. rángatódzásai csatlakoznak. Alkalomadtán ilyen esetnél még a halál is bekö vetkezhetik. A görcsök okát egyes esetekben meningitis serosa képezi fokozott lumbal folyadékkal vagy a pia oedemája. Azonban sok más esetben nem ismerjük. Az említett agyvérzéseken kívül még más vérzések is léphetnek fel : orrvérzés minden egyes rohamnál, kötőhártya vérzés, sőt szemüregi vérzés is, mitől a szemgolyó kidülled, míg ugyanakkor egész környéke tele van véraláfutással. Elég gyakoriak pontalakú bőrvérzések. Egy esetünkben ezek a bőrvérzések állandóan erősbbödtek és halálos végű lymphatikus leuksemiába mentek át. A többi kisérőtünet közül a köldök- és lágyéksérvek és végbélelőesések említendők még meg. Ha egy gyermek az előbb említett complicatiók következtében — complicatio nélküli pertussisban nem hal meg gyermek — exitál, úgy sectiójá- nál még más elváltozásokat is találunk, miket a pertussis okozott : a jobb kamra dilatatióját és gyakran hypertrophiáját is az arteria pulmonalisban a' köhögési rohamok miatt létrejött nyomásingadozások következtében, vérzéseket a belső szervekben, bronchiektasiák képződését és tüdőemphysemát. A vérben a stádium convulsivum alatt mint typikus leletet lymphocytosist találunk (sírási lymphocytosis). A köpetben különféle bacteriumfajtákat és leukocytákat találunk. A köpet az általános nézettel ellentétben súlyosabb spastikus eseteknél hígabb és kevésbbé szívós, mint könnyebb eseteknél. Hogy hogyan keletkeznek a sajátságos köhögési rohamok, az még nem egészen tisztázott. Részben a köhögési centrum fokozott ingerlékenységéről, részben a felső légutak, különösen a hátsó gégefal nyálkahártyájának fokozott ingerlékenységéről van szó. Ha erre vagy a csillószőrös mozgás vagy a légzésnél ide-oda- áramló levegő következtében egy nyálkacafat kerül, úgy ki váltódik a köhögés. Hogy azonban ez mért jelentkezik szamárköhögés és nem közönséges köhögési roham alakjában, azt nem tudjuk. Kétségtelenül nagy szerepet játszik pertussisnál az ideges tényező is. Ne felejtsük el, hogy a betegség alatt egészen új reflexek keletkeznek : ha pl. normális gyermeknél megérintjük a hátsó garat- falat, úgy öklöndözési garatreflex váltódik ki, míg szamárköhögéses gyermeknél köhögési reflex. Ez a pertussis lefolyása után még hetek múlva is fennáll : ha egy gyermek lezajlott pertussis után pharyngitis- ben betegszik meg. úgy köhögése ismét szamárköhögés karakterét veszi fel (azonban repris nélkül). — Pertussis ideges gyermeknél mindig súlyosabb és hosszabb ideig tart, mint normális átlaggyermeknél. Ideges gyermekeknél mindig új kiujulások és rosszabbodások lépnek fel. Minden körülmény, mely a gyermekekre újonnan hat : egy új orvosság, új ápolónő, időváltozás, még sokkal inkább hozzájáruló meghűlés a rohamok számát ismét megszaporíthatják. Normális gyermeknél mindez semmi befolyást nem gyakorol. Még olyan complicatiónak, mint egy pleuritis, sem kell a rohamok megszaporodásához vezetni. Mindenesetre kedvezően is befolyásoltatik néha ideges gyermekek pertussisa. Innen ered például a helyváltoztatás jó hatása, már az utazás alatt ritkábbak lesznek a rohamok és az új tartózkodási helyen egészen elmaradnak. Ez a hatás különösen akkor jelentkezik, ha az
