Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Szamárköhögés
72 Heveny fertőző betegségek. A fertőzés főleg gyermekről-gyermekre terjed a szétszóródó köpet útján. A szamárköhögés nem minden stádiumában fertőz egyformán. A legveszélyesebb a stadium catarrhale, tehát az az idő, amikor még nem ismerjük fel a pertussist, tehát a legkevésbbé vagyunk óvatosak. A stadium con vulsi vum első felében is fertőz, később — állítólag — már nem. Pertussisban megbetegedett gyermekek testvérei is terjeszthetik a fertőzést azáltal, hogy csak könnyű, nem typikus köhögéssel folyik le náluk a betegség és közben iskolába járnak. Nincs kizárva, hogy felnőttek (ápolónők) is szerepelhetnek mint bacillushordozók. A gyermekek fogékonysága pertussissal szemben nagy. Minden korosztályt elérhet, sőt felnőttek is megbetegedhetnek pertussisban, ha ritkán is. A megbetegedések száma az első 5 évben a legnagyobb. Csecsemők és újszülöttek pertussisát lásd I. kötet 166. oldal. Szamár köhögés mindig van, időnként az egyes esetek kisebb járvánnyá sokasodnak. Egyszeri átszenvédés tartós immunitást hagy maga után. Az incubatiós idő körülbelül egy hétig tart. A betegség az úgynevezett stadium catarrhaleval köszönt be, amely körülbelül 2—3 hétig tart. Ehhez csatlakozik a stadium con vulsi vum, amely hasonlóképpen 3 hétre terjed. Erre következik a stadium decrementi, melyre 4—6 hetet számítunk. A szamárköhögés némely gyermeknél rövidebb ideig, másoknál pedig sokkal tovább tart. Az utolsó stádium hónapokig elhúzódhatik. A pertussis súlyosságára, valamint tartamára nézve nem annyira az infectio, mint sokkal inkább a constitutio, azaz a gyermek ideges hajlama mérvadó. A stadium catarrhaleban a pertussis közönséges köhögés jellegével bír, amilyen minden pharyngitisnél előfordul. A gyermek megvizsgálásánál semmi mást nem találunk, mint a legfelsőbb légutak hurutját, amely enyhe hőemelkedéssel jár. Senki sem mondhatja, hogy szamárköhögésről van szó, ha csak nem uralkodik éppen akkor pertussis járvány vagy a köhögő gyermek bebizonyíthatóan szamár- köhögős gyermekekkel érintkezett. Csak az az egy körülmény kelti fel pertussis gyanúját, hogy közönséges pharyngitis nem szokott változatlanul 3 hétig tartani, különösen ha kezelik. Ellenben vagy meggyógyul vagy legalább is megjavul. Ha azonban változatlanul tovább tart, sőt úgy látszik, hogy rosszabbodásra hajlamos, úgy mindig szamárköhögésre kell gondolnunk, legalább egyszer ki kell ejtenünk ezt a szót: szamárköhögés, nehogy később szemünkre vethessék, hogy egyáltalán nem gondoltunk pertussisra. Meglehetősen átmenet nélkül, 1—2 nap alatt, a köhögés kifejezett görcsös jelleget ölt. Ezzel megkezdődik a stadium convulsivum. Akkor a szamárköhögést már a laikusok is megismerik. A köhögés rohamokban jelentkezik és a roham úgy folyik le, hogy a gyermek hosszú ideig hevesen köhög és az egyes köhögések között hosszú, húzó, hallható belégzést végez. A gyermek közben egészen megkékül, erősen kinyújtja a nyelvét, segítséget keresve valamiben megkapaszkodik, mialatt a köhögés egész testét megrázza. Végül megszűnik a köhögés, nyugalom áll be, de csak egy pillanatra, aztán teljes súlyosságában megismétlődik a roham, befejezésül egész csomó nyálka, sőt
